Időhírek

Ha többet szeretne tudni saját időjárás-érzékenységéről, kattintson ide!

Október első felében hazánkban általában erősen felhős, borult idő volt a jellemző, ráadásul a két hét alatt lehullott csapadék is bőven meghaladta az októberi átlagos csapadékmennyiséget. Vajon ez vár ránk október második felében is?

Nem csak napkeltekor, hanem délelőtt is gyönyörű látvány fogadhatta a Mátra bércein járókat. Az ICI Interaktív Meteorológia Galyatetőn elhelyezett webkamerája megörökítette a délelőtt a völgyekben kavargó, majd a déli órákra lassan megemelkedő ködöt. A fehér "párnából" először csak a magasabb hegycsúcsok emelkedtek ki, később (bár ez a videón már nem látszik) már azok sem...

Szép, őszi idővel köszönt ránk a november, pénteken még nem várható csapadék és az ország nagy területén napsütés lesz a jellemző. A reggeli ködfoltok azoban néhol makacsnak bizonyulhatnak, ezt a közlekedőknek nem árt figyelembe venni.

Németországban az éjjel intenzív havazás volt az Alpok és a Német-középhegység térségében, átlagban 20-25 centi friss hó esett pár óra alatt. Ugyanekkor hidegebb levegő is elérte a térséget, immár 600 méterre csökkent a hóhatár.

2015. november 8. Ki hinné, hogy a nyugati határ közelében alig maradt el  hőmérséklet a nyári értékektől? Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint Szentgotthárdon és Bükfürdőn árnyékban 24,5 fokig melegedett a levegő, fél fokkal maradt el a nyári napot jelző 25 foktól. Közben Budapesten csaknem 130 éves melegrekord dőlt meg: 20,0 fokos csúcshőmérsékletet regisztráltak.

Közben a keleten lakók fáztak: az egész napos köd hatására Aggteleken mindössze 6 fokot mértünk délután - azaz majdnem 20 fokos különbség uralkodott országhatárainkon belül!

A hét derekán egy hidegfront mögött több fokkal hűvösebb levegő érkezik a Kárpát-medencébe, ezért csütörtök reggel a fagyzugos helyeken már 1-2 fokkal a fagypont alá csökkenhet a hőmérséklet. A reggeli fagyok az azt követő napokban is jellemzőek lesznek, ráadásul napközben sem fog 10 fok fölé emelkedni a hőmérő higanyszála. – a szerdai nap előtt még a sokéves átlag felett, utána viszont néhány fokkal az alatt fognak alakulni a hőmérsékletek.

A téli-nyári időszámítás bevezetésének célja az energiatakarékosság volt, ezzel akarták elérni, hogy kevesebbet kelljen közvilágításra költeni. A nyári időszámítást rendszeresen először az Egyesült Államokban vezették be 1918-ban, bár előtte már mások is használták az I. Világháború alatt – igaz, ők a két háború között visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon rendszeresen 1980 óta állítjuk át évente kétszer az óráinkat az Európában elterjedt egységes szabályok szerint.