Humánmeteorológia

Ma számottevő fronthatásra nem kell számítani. A mérsékelten meleg időben érdemes kirándulni, sportolni. Jó kimenni a levegőre és feltölteni szervezetünket „napfény vitaminnal", azaz D-vitaminnal. A napsugárzás átalakítja a táplálékainkból származó D-vitamint (olajos halak, csukamájolaj, tojássárgája) aktív formává, így ez által tápanyagot biztosít csontjaink és izmaink számára és megerősíti az immunrendszert. Ha napi 10-15 percig éri az arcunkat és a karunkat napfény, akkor a napi szükségletet így fedezhetjük.

Befejezéshez közeledik az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló „Humánmeteorológiai kutatások végzése és valósidejű, perszonális humánmeteorológiai szolgáltató rendszer fejlesztése” című kutatási projekt. A kutatás a légköri folyamatok és az emberi szervezet kölcsönhatásait vizsgálja, valamint módszereket dolgoz ki a pontosabb humánmeteorológiai szolgáltatások biztosítására. Az ICI Interaktív Kommunikációs Zrt 71 millió Ft-os költségvetésű Kutatási és Fejlesztési projektjéhez 31,5 millió Ft-os támogatást nyert a KMOP-1.1.4 program keretében.

Manapság gyakran készülnek orvosmeteorológiai, humánmeteorológiai előrejelzések, amelyek az időjárás lehetséges élettani hatásait próbálják néhány napra felvázolni. Ezek a prognózisok döntő többségében a korábbi hosszú évek tapasztalatain alapulnak. Ritka, hogy orvosok ilyen jellegű célzott vizsgálatokat végeznének. Ennek ellenére az előrejelzések többnyire pontosak, mert a frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását statisztikailag helyesen adják meg.

A túlsúlyos emberek nehezen vehetőek rá, hogy több testmozgást végezzenek. Német kutatók erre a problémára keresték a választ. Arra gondoltak, hogy a magashegyi levegő hatására felgyorsuló anyagcsere talán elvégzi a munka nehezét.

A magashegyi levegő kevesebb oxigént tartalmaz, mint az alacsonyabb szintek levegője, ezért a szív gyorsabban ver, és a szervezet több energiát használ fel. Néhány tanulmányból már kiderült, hogy az atletizálók, ha magasabban fekvő területeken edzenek, hajlamosabbak a fogyásra.

A hideg idő érkeztével sokan tapasztaljuk étvágyunk megnövekedését, ezzel egyidejűleg pedig a borongós, lehangoló időjárásnak és napfény hiányának köszönhetően állandóan fáradtnak érezzük magunkat, és minimálisra csökken mozgásigényünk. Szervezetünk a kalóriákban gazdag ételeket követeli, gyakrabban fordulunk az édességekhez és nassolnivalókhoz is, a habzsolási vágyat pedig az ünnepek csak tovább fokozzák. A rendszeres mozgás hiányában észre sem vesszük, és máris jó néhány kilóval többet mutat a mérleg.

Ha arról beszélünk, hány fok lesz az elkövetkező napokban, mindenképpen meg kell különböztetnünk a várható hőmérsékletet, és hogy ezt mi ténylegesen milyen melegnek vagy éppen hidegnek fogjuk érezni. A meteorológusok által előrejelzett hőmérséklet ugyanis a levegő felmelegedési fokának felel meg, ami azonban pozitív vagy negatív irányban akár több fokkal is eltérhet a szervezet igénybevételét kifejező, úgynevezett hőérzet hőmérséklettől. A hőérzetet a különböző meteorológiai viszonyok és emberi tényezők (úgymint nem, életkor, egészségi állapot) együttesen alakítják ki.

Az allergia immunrendszerünk kóros túlműködése, mely során a szervezetünk az egészségre ártalmatlan anyagokra úgy reagál, mintha az adott anyag káros hatású lenne.
Az allergia kialakulásában a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszanak a környezeti hatások is. Aki szennyezett nagyvárosokban él, nagyobb valószínűséggel lesz allergiás, mint a vidéken élők, mivel a légköri szennyezőanyagok megváltoztatják az immunrendszer működését.

A stressz hatásokat sajnos nem tudjuk elkerülni, megfelelő táplálkozással azonban enyhíthetjük őket. Ha legközelebb nagy nyomás alatt vagyunk a munkahelyen, vagy az időjárás borzolja fel kedélyünket, próbáljuk ki az alábbi stressz csökkentő élelmiszerek egyikét.

Narancs: egy német tanulmány szerint a C-vitamin segít a stressz csökkentésében, és visszaállítja normális értékre a vérnyomást és a kortizol hormon szintjét.

A napsugárzásnak szervezetünkre káros része az ultraibolya sugárzás, ami a látható fénynél rövidebb, de a röntgensugárzásnál hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Ezen belül az UV-A sugárzásnak jótékony hatása is van, hiszen elősegíti a csontképződést és a barnulást. Ugyanakkor hozzájárul a bőr öregedéséhez. Az UV-B sugárzás közvetlenül károsítja a DNS-t, ezáltal bőrrákot okozhat.

A szél nagy területek allergénjeit gyűjtheti össze vagy szórhatja szét. Az évszakok meghatározzák a pollenek típusát. A hideg idő elől a lakásba menekülünk, ott azonban ki vagyunk téve a házipor és az állatszőr magasabb koncentrációjának. Az olyan szélcsendes napok, amikor a levegő erősen szennyezett és a pollenek koncentrációja is nagy, valamint az alacsony páratartalom sokat rontanak a beteg állapotán.