Időhírek

A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat. A frontérzékenyek nem szenvednek, de nagyon sok olyan időjárás-érzékeny ember van, akit kifejezetten megterhel a fényszegény idő. Ilyenkor a legjobb megoldás a rendszeresen alkalmazott fényterápia, amely a leghatékonyabb módszer az időjárás okozta panaszok leküzdésében és az immunrendszer tartós megerősítésében.

Átlagosan 4 naponta képződik ciklon Nyugat-Európa felett, amelynek frontja sorra elérik hazánkat. A front okozta terheléseket nehezen viseli a szervezet, mondhatjuk azt is, hogy orvosmeteorológiai szempontból a frontok okozzák a legintenzívebb panaszokat. Szerencsére ma már senkinek sem kell szenvednie a hideg, meleg és kettősfrontok miatt, mert a Meteo Klinika innováció díjas egyedülálló módszereivel ma már hatékonyan kezelhetőek az időjárás eredetű tünetek.

Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv. A mondhatni gyors melegedés hatására nagy lesz a napi hőingás és ez az, ami több embernél okoz orvosmeteorológiai panaszokat. Nagyon gyakori a vérnyomás-ingadozás és a szívpanaszok jelentkezése. Egy meteogyógyászati kivizsgálással eldönthető, hogy az időjárás okozza-e a tüneteket, és ha igen, hatékony módszerekkel kezelhetőek a panaszok.

A napokon át tartó szürke, fényszegény időjárásnak nagyon komoly következményei lehetnek. Sokan tapasztalnak orvosmeteorológiai tüneteket, fáradtak, a reflexek tompák, megnő a reakció idő. A gyalogosan közlekedők és a gépjármű vezetők egyaránt figyelmetlenebbek, sőt a sűrű ködben rendkívül rosszak a látási viszonyok. Ilyen helyzetben megnő a halálesetek száma, naponta több alkalommal olvashatunk valamilyen közúti balesetről.

A Kaliforniai Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon van-e összefüggés a trópusi területek óceánfelszínének hőmérséklete, valamint a szinte minden évben menetrend szerint pusztító erdőtüzek terjedése és erőssége között. Csaknem egy évtized, műhold által szolgáltatott adatait dolgozták fel Dél-Amerika térségében. A vizsgálatokhoz a NASA Terra és Aqua műholdjait használták, melyeknek az infravörös tartományba eső méréseit alkalmazták (vagyis azt, amelyik a felszín hőmérsékletét mutatja meg).

Földünk éghajlata alapvetően két állapot közt változik. Vannak meleg, jégmentes periódusok és hideg szakaszok, amelyeket a jégkorszak névvel illetünk. Ilyenkor a Föld erősen eljegesedik a sarkok közelében, ami hatással van a növényzetre és a kőzetekre egyaránt. Jelenleg is egy ilyen periódusban van a Föld, amely 2 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Idén, 2014-ben szeptember 23-én, egészen pontosan hajnali 2:29 órakor elkezdődött a csillagászati ősz, ekkor volt ugyanis az északi féltekén – így hazánkban is – az őszi napéjegyenlőség. A déli féltekén ez az időpont értelemszerűen a csillagászati tavasz kezdetét jelöli. Ebben az időpontban a Nap pontosan 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezen a napon az egész Földön ugyanolyan hosszúságú.

Vasárnap és a jövő hét elején frontmentes, kellemes idő várható, sok napsütéssel – a szombaton átvonult hidegfront mögött napokig anticiklonális hatások érvényesülnek a Kárpát-medencében. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol fordulhat elő futó zápor, esetleg egy-egy gyengébb zivatar – tartós esőzéstől, felhőszakadástól kedd estig sehol sem kell tartanunk. Ugyan eleinte az átlagosnál több fokkal hűvösebb idő lesz – különösen a reggeli órákban! –, de napról-napra szép lassan erősödik a nappali felmelegedés: kedden a délkeleti országrészben ismét mérhetünk akár 30 fokot is.

Idén, azaz 2014-ben kiemelkedően csapadékos volt a július. Ez az átlagosnál többször előforduló zivataroknak – melyekből egyszerre akár 30-40 milliméternyi csapadék is lezúdult –, illetve több, az ország nagy részén többször is kiadós, nagy területre kiterjedő csapadékot okozó mediterrán ciklonnak volt köszönhető. Szinte az egész hónap időjárása kedvezett a zivatarok kialakulásának, amelyek egy hónap alatt – annak ellenére, hogy mindig máshol pattantak ki – bőségesen öntözték szinte az egész országot.

Nagyjából éjfélkor érte el a fővárost ez a második zivatarlánc: a XVIII. kerületi mérőállomásunk éjfél után nem sokkal – alig fél óra alatt – 15 milliméternyi csapadékot regisztrált!