Időhírek

Fagyos és forró pontok a világban

Európa nagy részét rendkívül hideg levegő tölti ki, az enyhe légtömegek a kontinens nyugati, délnyugati tájaira korlátozódnak. Ez a hétfő kora délutáni hőtérképünkön is jól kirajzolódik: míg Ibériában 10, 15 fok uralkodott, addig Közép- és Kelet-, Északkelet-Európában gyakran -10 fok fölé sem emelkedett a hőmérő higanyszála.

Sokat kell még aludni tavaszig

A népi hiedelem úgy tartja, hogy a téli álmát alvó medve ezen a napon felébred, és kibújik a barlangjából. Amennyiben derült, napos, enyhe időt talál odakint, és meglátja saját árnyékát, visszabújik odújába és tovább alszik. Tudja, hogy a télnek nincs vége, még negyven napig csikorgó fagyok és sok hó várható. Ha azonban ezen a napon hideg, téli idővel szembesül, érzi, hogy rövidesen enyhülni kezd az időjárás, és kezdetét veszi a tavasz.    

Isztambulban ítéletidő volt, többfelé havazott a mediterrán térségben

A Boszporusz két partján fekvő metropoliszban még vasárnap kezdődött a hóesés. Eleinte elolvadt a hó, majd ahogy észak felől egyre hidegebb légtömegek törtek a térségbe, és kedd reggelre már kerek tíz centit mértek a város meteorológiai állomásain. Eközben az erős, olykor viharos szél a külterületeken elkezdte hordani a havat, a közlekedésben jelentős fennakadások alakultak ki.

Lenyűgöző sarki fényeket okoztak a mágneses viharok

Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, január 24-én mágneses vihar érte el a Földet, amit egy napkitörés indított el hétfőn. Az elektromosan töltött részecskék 2000 km/órás sebességgel indultak el bolygónk felé. A vihar gyönyörű sarki fényeket okozott az Északi-sark mentén. Európán belül Skandináviában, Izlandon (és Grönlandon) lehetett teljes pompájában élvezni a látványt, de még Írországban és Angliában is megfigyelhető volt a jelenség.

100 éve hódította meg az ember a Déli-sarkot

Elsőként Roald Amundsennek és felfedezőtársainak sikerült elérniük a Déli-pólust, immár száz éve. 1911. december 14-én verték fel táborukat bolygónk legdélebbi pontján. Három napot töltöttek itt, miközben méréseket végeztek és feltérképezték helyzetüket.

Pet palackkal világítanak a fejlődő országok

Mintegy 10 éve Brazíliában a lakások megvilágításának egy igen egyszerű és olcsó módját találta fel Alfredo Moser szerelő, ötletét pedig nemrégiben a Fülöp-szigetekre is alkalmazta Illac Diaz vállalkozó. A Solar Bottle Bulb névre keresztelt égő valójában egy pet palackból áll, ami vízzel és egy kevés fehérítővel van tele.

Világszerte tovább emelkedik az üvegházgázok koncentrációja

A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration - magyarul Nemzeti Éghajlati Adatközpont) szerdán kiadott egy tanulmányt, amelyből kiderül: az elmúlt évben a globális felmelegedést okozó gázok, mint például a szén-dioxid és a metán mennyisége tovább emelkedett az atmoszférában. A tény már csak azért is elkeserítő, mert manapság másról sem lehet hallani, minthogy a fejlett és fejlődő országok visszafogják a károsanyag-kibocsátásukat, éppen az üvegházhatás mérséklése érdekében.

Már három településen van szmogriasztás

A magas szálló por koncentráció miatt Budapesten már szerdán elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, ami azóta is érvényben van.  A számottevő légmozgás és a csapadék hiányában tovább romlott a levegő, és egyre több nagyvárosban lépte át tartósan az egészségügyi határértéket a PM10 légköri koncentrációja.  

A Dunántúlt sújtja legjobban az újabb havazás

Hétfő este a Dunántúlt délről elérte az újabb csapadéksáv. Tíz órakor leginkább Somogy és Tolna megyékben havazott, de már a nyugati határszél nagy részén is esett a hó. A Bakonyban és a nyugati határszélen erős lökések kísérik az élénk északias szelet, sokfelé alakult ki hófúvás.

Hóeséssel kezdődött, akár nyári idővel is végződhet a hét

Az átmeneti évszakokban igen gyors időjárás-változás is képes végbemenni egy hét alatt. Ilyenkor a téli légtömegek még elérhetik a Kárpát-medencét, viszont az afrikai eredetű, száraz levegő is képes a térség fölé hatolni. A héten is ennek lehetünk szemtanúi.

Vasárnap éjszaka a Börzsöny tetején, majd később az Északi-középhegység keletebbi csúcsain is havazás kezdődött. Hajnalban az olvadás is nyugat felől indult meg, így reggel főként a Mátra, a Bükk és a Zempléni hegység 800 méternél magasabb részein fordult elő hótakaró, amely a Bükk tetején az öt centit is meghaladta.