Időhírek

A magyar vitorlázók körében népszerű a Balaton. Sokan versenyeken is összemérik tudásukat. Az egyik, talán legismertebb túraverseny a Kékszalag. Itt széliránytól függetlenül kell adott utat bejárniuk a hajósoknak.

Egy másik, hazánkban is kedvelt műfaj a pályaverseny. Ilyenkor a pályát a széliránytól függően alakítják ki, és a rajt mindig széllel szemben történik. A szervezők figyelik az időjárást, és adott esetben el is halaszthatják a versenyt, ha nem megfelelőek a körülmények. Ezt a módszert alkalmazzák az olimpiai vitorlásversenyeken is.

A szelek ismerete nem csak a versenyzőknek fontos

Nyáron az Alpok felől érkező hidegfrontok jól felismerhetőek lehetnek. Az északnyugat felől elsötétedő horizont, a front előtt előre nyomuló meleg, párás, délies áramlás, majd szélfordulás jelzi érkezésüket. Ezek a frontok okozzák a hazánkban előforduló viharok nagy hányadát, és általában könnyen előrejelezhetők. Ilyenkor hallhatjuk az időjárás-jelentésben, és érezhetjük is, hogy a délies szél fokozatosan északnyugatira fordul és megerősödik.

A parti és esetünkben a tavi szél, mint az Adrián, a Balatonon is érvényesül. Tehát, amikor nincsenek frontális szelek, a vízfelszín és a szárazföld közötti hőmérsékletkülönbségek dominálnak.

Időnként a part közelében gyenge szélnek tűnő légmozgások a parttól távolodva erősödnek, így a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók könnyen bajba kerülhetnek, messze sodródhatnak a parttól.

A helyi szelek mellett a levegő nedvességtartalmának függvényében gomolyfelhő-képződés indul meg. Az áramlás a felhő felé irányul, ezért amikor gomolyfelhőket látunk a partszakasz fölött, biztosra vehetjük, hogy a víz felől szél fúj. A szél sebessége általában mérsékelt, 2-6 m/s (10-20 km/h, azaz 5-10 csomó). Ha a felhő a víz fölé sodródik, akkor a tó fölött is kialakulnak helyi, a felhő irányába mutató légáramlások. A hajósok ekkor helyenként élénk széllökéseket, máshol szélcsendet tapasztalhatnak.

Erősödő feláramlás, növekvő gomolyok esetén a helyi szél is élénkül. A gomolyok esetenként zivatarfelhővé fejlődhetnek. Mielőtt beindul a csapadékhullás, leáll a feláramlás, és a talajszinten szélcsendet érezhetünk. Innen eredhet a "vihar előtti csend" kifejezés. A csapadék hatására a levegő lehűl, és erőteljes leáramlás indul be. A zivatarfelhő környezetében a szél erőssége meghaladhatja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet, tehát a Beaufort-skála 8-as fokozatát. A szélsebesség a zivatarfelhőtől távolodva gyorsan csökken.

Egy zivatarfelhő közelében érdemes megfigyelni, hogyan változik a szélirány, mert ezáltal megbecsülhető a felhő pályája és haladási sebessége. Ha a szélirány változik, a zivatarfelhő elhalad mellettünk, azonban ha a szélirány állandó, és nem mérséklődik, a felhő felénk tart.

Az északi part felől érkező zivatarok különösen veszélyesek, mert a Bakony hegyei eltakarják őket. A hegy mögül előbukkanó zivatar már vészesen közel lehet a vitorlázóhoz, ezért nagyon fontos figyelni a viharjelzést, hogy időben tudomást szerezzünk a vihar érkezéséről.

Vihar közeleg

Meteorológiai értelemben viharról beszélünk, amikor a szélsebesség eléri, vagy meghaladja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet. Ez a Beaufort-skála 8-as fokozatának felel meg. A Beaufort szélerősségskála egy olyan fokozatrendszer, amelyet 1805-ben Francis Beaufort, a brit flotta kapitánya dolgozott ki a tengeri szél erősségének osztályozására. A skála főleg vitorlázók körében fontos, mert segítségével műszerek nélkül is könnyen meghatározható a szél jellege.

A forgószelek óriási pusztítást hagytak maguk után többek közt Alabama, Mississippi, Georgia és Tennessee államokban, egész városrészeket taroltak le. A halottak száma már eléri a 340-et.

Nem hivatalosan ugyan, de a szerdai tornádó-kitörés az egyik leghalálosabbnak számít az Egyesült Államok történetében. A kétes dobogó élén 1925. március 18-a áll, amikor 747 ember vesztette életét.

Az elmúlt két nap során rendkívül sok eső esett Németország déli részén. Főként a szerdai nap folyamán áztatták órákon át tartó esők a déli és délkeleti tartományokat. Néhány óra alatt helyenként 50-80 mm eső esett, ami többek közt Nürnberg környékén áradásokat okozott.  A bajor városban mintegy egyhavi csapadék hullott le. A csatornák megteltek, a kiömlő víz utcákat és aluljárókat öntött el, több negyedben áramkimaradások voltak és a pincék is víz alá kerültek.

A Dora hétfőn jelent meg a Csendes-óceán keleti medencéjében a mexikói partok közelében, és gyors fejlődést követően mostanra négyes erősségű hurrikánná fejlődött az ötfokozatú Saffir-Simpson skála szerint. A szárazföldtől mintegy 400 km-re örvénylő Dora 25 km/órás sebességgel halad a mexikói partok mentén északnyugati irányban, benne a maximális széllökések elérik a 260 km/órát.

Késő este eleinte nyugaton és a középső megyékben alakult ki zápor, zivatar, de helyenként csendes eső is előfordult.

Naplemente környékén a Dunántúl déli és északnyugati részén, a Bakonyban valamint a főváros környékén vonult át zivatar.

A vasárnap reggel képződött jelenség a második trópusi vihar az idei hurrikánszezonban a térségben.

A kutatók szerint a vihar bár erősödni látszik az elkövetkezendő napokban, nem éri el a kontinens partjait.

A Bretben mért legerősebb széllökések még csak 80 kilométer/óra körüliek, ám a várható erősödés miatt ezek elérhetik a 120 kilométer/órát is. Ettől a szélsebességtől nevezzük a vihart hurrikánnak.

A hét elején a számítógépes modellek szerint hidegfront érkezik, majd a front mögött az északnyugati áramlással a Kárpát-medence közelébe lejutó hidegebb légtömeg ciklonális jellegű nyomási mezőt hoz létre térségünkben.

 Péntek este negyed kilenckor lépte át az első heves zivatargóc az országhatárt Szeged térségében, azóta a Kiskunság keleti szélén és szerte a Tiszántúlon volt zivatar. Sokfelé volt felhőszakadás, rövid időre pedig viharos kifutószelek is előfordultak.

A keleti, északkeleti határszélen még szombat reggel is lehet számítani heves zivatarokra.

Kuvait és Irán Perzsa-öbölhöz közeli része lett nyár közepére a világ legmelegebb vidéke. A hőmérséklet napközben az 50 fokot is meghaladja, és még a leghűvösebb hajnali órákban is 30 fokot mérnek. Az éghajlati adatokat figyelve ez természetesnek mondható, hiszen az északi félteke nyarán csupán Afrika északi részén található hasonlóan forró vidék.