Klímaváltozás és időjárás-érzékenység - olvadó permafroszt

Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.

A permafroszt alatt a sarkvidéki tájak talajfelszín közelében fekvő állandóan fagyott, akár több méter vastag talajrétegét értjük. Legnagyobb területen Oroszországban, Kanadában, Alaszkában, Skandináviában és Finnországban található meg. A globális felmelegedés felgyorsította a permafroszt olvadását számos területen, így az eddig a talajban kötött állapotban lévő széndioxid és metán a légkörbe kerül. Mind a két gáz a legjelentősebb üvegházhatású gázok közé tartozik.

Ahogy a Föld időjárása egyre melegebbé válik, úgy szabadul fel egyre több széndioxid és metán, úgy járulnak hozzá egyre nagyobb mértékben az üvegházhatás fokozódásához, ezáltal a felmelegedés fokozódásához is - állítják a kutatásban résztvevő tudósok. Hatalmas mennyiségű szenet tárolnak ezek a sarkköri, sarkvidéki talajok, ami ha a légkörbe kerül, jelentős kockázatokat hordoz - mondta Pep Canadell a kutatás vezetője. Canadell szerint a kutatás során egyértelművé vált, hogy a permafrosztban tárolt szén mennyiségét korábban durván alulbecsülték.

Canadell elmondta, hogy egy, a permafroszttal kapcsolatos négyéves kutatás eredményei, és az Orosz Tudományos Akadémia mindezidáig nem publikált adatai is segítségükre voltak, hogy újragondolják a talajban lekötött szén mennyiségét. Az előrejelzések szerint a 21. század végére majdnem az összes felszín közeli permafroszt réteg elolvad majd, így jelentős mennyiségű üvegházgáz kerül majd a légkörbe. A kutatásvezető szerint, ha csak a permafroszt 10 %-a olvad fel, az a jelenlegi 380-390 ppm-es légköri széndioxid koncentrációt további 80 ppm-el növelheti meg. Ez tulajdonképpen megegyezik azzal, ha 0,7 fokkal nőne a Földön az átlaghőmérséklet. Összehasonlításképp, az elmúlt száz évben pontosan ugyanennyivel nőttek átlagosan a hőmérsékleti értékek, továbbá klímamodellek 2100-ra 1,8-4 fok közötti hőmérsékletemelkedést jeleznek előre.

Hírek, érdekességek

Hőségzáró hidegfront
Csütörtökön két melegrekord is megdőlt, a hőhullámot pedig 37, 38 fokos forróság búcsúztatja szombaton. Markáns hidegfront zárja le a tikkasztó meleget, sokan szenvednek az extrém igénybevételtől. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.
Kezdődik a zivatarszezon!
Május utolsó harmadában gyakran fülledt időre számíthatunk, sokfelé heves zivatarok alakulhatnak ki. Május 19-én, kedden délután a Dunántúlon kezdődött az idei "zivatarszezon".
Villámgyors volt ez a hidegfront
Február 8-án, vasárnap hajnali fél egykor megérkezett hazánkba egy rendkívül gyorsan mozgó, markáns hidegfront, ami már el is hagyta déli határainkat. A hét utolsó napján többfelé van havazás, hózápor, ami az erős, sokfelé viharossá fokozódó széllel ismét hófúvást okoz a Dunántúlon, csak indokolt esetben üljenek autóba!