Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk

A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.

 

Széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik két tökéletesen egyforma hópehely. Alexey Kljatov, orosz származású fotóművész eddig soha nem látott részletgazdagságú, nagyfelbontású képei is alátámasztják ezt az elméletet.

A hókristályok változatos alakjukat az eltérő nedvességű és hőmérsékletű keletkezési környezetüknek köszönhetik. Egyes tudósok szerint az egyszerűbb formák alacsonyabb, míg a bonyolultabb formák inkább magasabb páratartalom esetén jönnek létre. A közönséges, hatágú dendritek körülbelül -16 és -12, az üreges oszlopok -10 és -6, míg a jégtűk -6 és -4 Celsius fok közötti hőmérsékleten alakulnak ki a leggyakrabban. Sőt, az is lehetséges, hogy egy hópehely a különböző formák kombinációja lesz, ahogy áthalad a különböző hőmérsékletű légrétegeken egy felhőn belül. De egy biztos: olyan sok tényező befolyásolja egy hókristály kinézetét és formáját, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két hópehely pontosan ugyanúgy nézzen ki.

Forrás : accuweather.com

Képek forrása: Alexey Kljatov / accuweather.com

Hírek, érdekességek

Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.
Európa széleire szorulnak a ciklonok
Egy nyugatról kelet felé helyeződő anticiklon osztja ketté Európát, átmenetileg a kontinens délnyugati és északkeleti részei fölé szorítva a ciklonokat.
Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.