Időhírek

Az előrejelzések szerint igencsak szeles időben lesz részünk a holnapi nap folyamán. Európa északi részén egy markáns ciklon örvénylik, melynek hidegfrontja az esti, éjszakai órákban éri el a Kárpát-medencét. Nyomában az addig délies szél fokozatosan nyugatira, északnyugatira fordul, és egyre jobban megerősödik. A késő esti órákban a Dunántúlon már viharos széllökésekre is fel kell készülni. Az éjszaka folyamán az ország egyre nagyobb részén lesz jellemző a légmozgás megerősödése, és csütörtökön már nagyon sokfelé számíthatunk 70 km/h-t meghaladó széllökésekre.

A NASA közölte, hogy már a műholdjai által rögzített képeken is jól látszik, mennyire kiapadtak a térség víztározói a hosszú idő óta csapadékszegény időjárás következtében. A megfigyelések szerint 1948 óta nem volt ilyen alacsony a vízszintje több folyónak, pataknak, és a termőföld is rekord mélységig csontszáraz. Matthew Rodell, a NASA hidrológusa arról tájékoztatott, hogy a 63 éve kezdődött mérések ideje alatt mindössze az évek 2%-ában fordult elő hasonló méretű vízhiány.

Mintegy 100 év legszárazabb novemberét tudhatjuk magunk mögött, ami kisebb és nagyobb folyóink vízszintjén egyaránt megmutatkozik: a Dunán és a Tisza felső szakaszán többfelé rekord alacsony, vagy ahhoz közeli a vízállás, de a Tisza hazai és határon túli mellékfolyói közül is soknál hasonló a helyzet. A Duna esetében a legnagyobb vízszintcsökkenést Dunaföldvárnál tapasztalták, ahol december 2-án 22 centivel múlta alul a korábbi, -150 centis minimum rekordot a vízszint.

Ojmjakonban - és ezzel az egész északi féltekén - december elsején mértek először a télen -50 fokot, vasárnap pedig -52 fokra hűlt a levegő. A legmelegebb nappali órákban - amikor a napkorong éppen hogy feljön az égre - negyvenöt fok hideg volt.

Az Alpok térségét már szombaton egy kisebb csapadékhullám érte el, de ebből még kevés hó hullott jellemzően az 1600 méternél magasabb területeken. A vasárnapi jelentősebb csapadék melegedéssel érkezik, akkor a havazás határa 2000 méterre növekszik, de a következő, hétfőn érkező csapadékhullám már az átlagos sípályák magasságában is hoz jelentős havazást. Egy átmeneti enyhülést követően pedig az újabb hidegebb hullámokban már az alacsonyabb völgyek szintjén is hóesésre lehet számítani.

Kalifornia déli részén erős szélvihar pusztított, amit a Santa Ana nevű jelenség váltott ki. A Santa Ana egy száraz, meleg, főn típusú áramlás, ami a Nevada-sivatag felől fúj a Csendes-óceán felé. Leggyakrabban a késő őszi-téli időszakban alakul ki, és éri el a Kaliforniai-félszigetet.

Miközben hazánkban mintegy két hete megrekedt a hideg, nyirkos levegő, és az átmeneti hidegpárna-felszakadozásokat leszámítva, általában csak fagypont körül alakul(t) a napi csúcsérték, Európa déli vidékein többfelé 20 fok fölé melegszik a levegő.

A napokban érte el a kontinens északi részét egy újabb viharciklon, mely viharos, helyenként pedig orkán erejű szelet hozott a térség országaiba. Norvégia, Svédország, Dánia partjai mentén 70-90 km/h-s széllökések jellemzőek. A mai napon a norvégiai Nordoyan Fyr állomáson 144 km/h-s, a sklynnai mérőhelyen pedig 133 km/h-s legerősebb széllökést regisztráltak a műszerek a „Berit" névre keresztelt képződményből.

November 20-án, vasárnap a Norvégia északi részén található Tromsø városában (é.sz.69 fok, az Északi-sarkkörtől bő 300 km-re) már csak kevesebb, mint 10 percig tartott a nappal. Ezen a szélességen elvileg november 24-én emelkedik utoljára központi csillagunk a horizont fölé, de a települést körülvevő hegyek miatt itt már korábban, november 22-én kezdetét veszi a sötétség. Legközelebb január 17-én láthatják meg újra a Napot a városka lakói.

A Terra műhold november 20-án készítette az alábbi felvételt a Hudson-öböl térségéről. A műholdképen a felhők sorba rendeződtek, a felhőutak északnyugat-délkelet irányban szelik át az öblöt.

A képre kattintva nagyíthat a felvételen. (rapidfire.sci.gsfc.nasa.gov)