Időhírek

Az aszályos időszak már 2 éve tart a szigetországban, mostanra a tározókban a vízszint jóval a normális alatt húzódik, mintegy 80 százalékban kimerültek. Fél évszázada nem kellett ilyen súlyos aszállyal megküzdeniük a kubaiaknak.

A legsúlyosabban a főváros térségét sújtja a szárazság, ahol márciusban mindössze 12 mm csapadékot mértek a szokásos közel 50 mm helyett. Havannában és környékén mintegy 1 millió embert érint a vízhiány, és több mint 100 ezer lakos (családok tízezrei) már legalább egy hete csak lajtos kocsikból jut vízhezm vödrökbne és üvegekben viszik azt haza.

A Kárpát-medence felett az anticiklon által okozott nagytérségű, felhőoszlató leáramlás péntektől mérséklődik. Ennek hatására főként délutánonként egyre több helyen jelennek meg felhő. A tornyosuló gomolyfelhőkből szombaton és az ünnepeken néhol rövid zápor, zivatar is kialakulhat, bár az ország legnagyobb része száraz marad. A hőmérséklet általában 21, 25 fok között tetőzik, szemben az ilyenkor szokásos 17-18 fokkal.

Vasárnap éjszaka az ázsiai kontinens délkeleti partjáig lezúduló hideg légtömeg és a délről érkező meleg, nedves, labilis levegő határvonalában alakultak ki rendkívül heves zivatarok, melyeket többfelé kísértek orkán erejű széllökések, intenzív csapadékhullás és helyenként jégeső.

A viharok helyenként óránkénti 164 kilométeres széllökésekkel söpörtek végig Guangdong tartományon, és az orkán erejű légmozgás házakat döntött romba, ipari és termőterületekben tett kárt.

Moszkvában a március még a télhez tartozik, ez nem volt másként idén sem. Április elején két napra beköszöntött a tavasz, 10 fok fölé melegedett napközben a levegő. Ezt követően tartós északi áramlással ismét sarkvidéki levegő érte el a térséget. Április 8. és 14. között gyakran fordult elő hózápor, havazás a városban, és a hőmérséklet is csak éppen hogy átlépte napközben a nulla fokot.

A számítások rámutattak arra, hogy alaposan túlbecsülték a zivatarok számát, amit közel száz éve használnak a kutatók.

Az új kutatáshoz egy 40 állomásból álló globális megfigyelő-hálózat adatait használták fel, melyek a villámlások által keltett elektromágneses impulzusokat detektálták.

A mérésekből kitűnik, amit már eddig is tudtak a kutatók, hogy a legtöbb zivatar a trópusi térségben keletkezik. Ebben a térségben a legerősebb napsütés, ami a zivatarok alapjául szolgáló erős konvekciót létrehozza.

Szombaton is folytatódott az ítéletidő az Észak-Amerikai kontinensen, ami két nappal korábban vette kezdetét. A hét közepén ugyanis egy markáns ciklon fejlődött ki a mexikói határ közelében, amely aztán végigsöpört a fél országon, északon hóviharokat, délebbre heves zivatarokat okozva.

Az elmúlt néhány hétben szokatlanul száraz, meleg időjárás uralkodott a Brit-szigetek térségében. Ezt az időjárási helyzetet egy hatalmas kiterjedésű anticiklon okozta, amelynek középpontja eleinte Nagy-Britannia térségétől keletre, majd később fokozatosan egyre inkább nyugatra helyezkedett el. Így a magasban déliessé válhatott az áramlás iránya, amely száraz, meleg légtömegeket szállított a Földközi-tenger medencéjének nyugati vidékéről és Észak-Afrikából a szigetország fölé.

Hétfő óta ciklonok alakítják az Ibériai-félsziget időjárását. Eleinte a nyáris melegben törtek ki a heves zivatarok, a hét közepe óta azonban egyre kevesebb a napsütés. A csapadék felváltva csendes eső és heves záporeső formájában hullik, időnként erős villámtevékenység tapasztalható.

A meteorológusok mérése szerint eddig a szokásos csapadék kétszerese hullott le a térségben április hónapban. A heves esőzések során megáradt a város melletti folyó, ami iszappal és kövekkel borította be Utica utcáit.

A hatóságok szerint a város 80 %-át borította be az iszap, és 238 családnak kellett elhagynia az otthonát.

Az előrejelzések szerint további csapadék várható a térségben, ezért újabb áradásokra és iszapömlésekre figyelmeztetnek a mentőcsapatok.