Időhírek

Este fokozatosan lecsengett a zivatartevékenység, egyre kevesebb helyen fordultak elő záporok.

A Balaton térségét délután már az ötödik hullámban érték el a zivatarok kedd este óta. Helyenként abban a térségben már 50 mm csapadék hullott. Ezek a zivatarok keleti irányba sodródtak a Duna vonala közelébe, intenzitásuk fokozatosan gyengült. Gyengébb gócok a fővárostól délre is kialakultak 18 óra körül.

Újabb csapadéksávok a Balaton felett (idojaras.hu videó)

15 óra felé az említett zivatarok még éppen csak beléptek az ország területére a délnyugati országhatárnál.

Így érte el Letenyét az újabb vihar. (idojaras.hu videó)

Délutáni zivatarfelhő Szentgotthárd közelében (idojaras.hu kamera)

Késő délelőtt az északkeleti régióban már 30 foknál is melgebb volt, az ICI Interaktív Meteorológia mátészalkai műszere 32 fokot mért, amikor oda is megérkeztek a zivatarok. A meleg, páradús levegőben az érkező front heves feláramlásokat generált, szupercellák is kialakulhatnak.

Mátészalkát dél körül érték el a viharok (idojaras.hu kamera)

A Felvidék folyói már kedd este áradásnak indultak. A Garam egyes részein a másodfokú riasztási szintet is eléri a vízszint. Csütörtök estig a Tisza északi mellékfolyóin is jelentős áradás várható. Magyarországon belül főként a Dunántúlon és az Északi-középhegységben növekednek a patakok, kisebb folyók. Kedd estétől szerda tíz óráig a Bakony középső részén 40-50 mm csapadékot mértek, Pest megye egyes részein pedig 35-40 mm eső hullott. A Duna és Tisza felső szakaszán elindult kisebb árhullám várhatóan a hétvégén érkezik a magyarországi szakaszra, mértéke még bizonytalan.

Szerda reggel újabb zivatarlánc alakult ki a Dunántúlon, amely keleti irányba halad, és mérete észak-déli irányban az ország szélességét is meghaladja.

Reggel kilenc körül vonult át Budaörs felett a zivatarlánc (idojaras.hu videó)

Egyes helyeken fél óra alatt újabb 30-40 mm csapadék hullott, a tegnapival együtt néhol az egész július havi átlagot is eléri már. A ciklon húzódik az országra, amelynek meleg oldalán alakulnak ki a zivatarok. A ciklon hidegfrontja a középső országrészben délután halad át.

A zivatarlánc reggel fél nyolc körül érte el felhőszakadással Balatonkenesét (idojaras.hu videó)

Cikkünk a következő oldalon folytatódik. tovább...

Vihar közeleg

Meteorológiai értelemben viharról beszélünk, amikor a szélsebesség eléri, vagy meghaladja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet. Ez a Beaufort-skála 8-as fokozatának felel meg. A Beaufort szélerősségskála egy olyan fokozatrendszer, amelyet 1805-ben Francis Beaufort, a brit flotta kapitánya dolgozott ki a tengeri szél erősségének osztályozására. A skála főleg vitorlázók körében fontos, mert segítségével műszerek nélkül is könnyen meghatározható a szél jellege.

Nem ritka jelenség nyáron, hogy miközben Közép-Európában egy magassági hidegcsepp hatására ősziesre, esősre fordul az idő, Észak-Európába néhány napra beköszönt az igazi nyár. Az összefüggés oka, hogy a térségünk fölé hűvös levegőt szállító ciklon keleti oldalán határozott délkeleti áramlással a meleg légtömegek északra hatolnak.

Közép-Európában a nagy esőzések következtében már szerdán többfelé megáradtak a folyók, és Németországban, Csehországban valamint Lengyelországban többfelé kiléptek a medrükből.

A magyar vitorlázók körében népszerű a Balaton. Sokan versenyeken is összemérik tudásukat. Az egyik, talán legismertebb túraverseny a Kékszalag. Itt széliránytól függetlenül kell adott utat bejárniuk a hajósoknak.

Egy másik, hazánkban is kedvelt műfaj a pályaverseny. Ilyenkor a pályát a széliránytól függően alakítják ki, és a rajt mindig széllel szemben történik. A szervezők figyelik az időjárást, és adott esetben el is halaszthatják a versenyt, ha nem megfelelőek a körülmények. Ezt a módszert alkalmazzák az olimpiai vitorlásversenyeken is.

A szelek ismerete nem csak a versenyzőknek fontos

Nyáron az Alpok felől érkező hidegfrontok jól felismerhetőek lehetnek. Az északnyugat felől elsötétedő horizont, a front előtt előre nyomuló meleg, párás, délies áramlás, majd szélfordulás jelzi érkezésüket. Ezek a frontok okozzák a hazánkban előforduló viharok nagy hányadát, és általában könnyen előrejelezhetők. Ilyenkor hallhatjuk az időjárás-jelentésben, és érezhetjük is, hogy a délies szél fokozatosan északnyugatira fordul és megerősödik.

A parti és esetünkben a tavi szél, mint az Adrián, a Balatonon is érvényesül. Tehát, amikor nincsenek frontális szelek, a vízfelszín és a szárazföld közötti hőmérsékletkülönbségek dominálnak.

Időnként a part közelében gyenge szélnek tűnő légmozgások a parttól távolodva erősödnek, így a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók könnyen bajba kerülhetnek, messze sodródhatnak a parttól.

A helyi szelek mellett a levegő nedvességtartalmának függvényében gomolyfelhő-képződés indul meg. Az áramlás a felhő felé irányul, ezért amikor gomolyfelhőket látunk a partszakasz fölött, biztosra vehetjük, hogy a víz felől szél fúj. A szél sebessége általában mérsékelt, 2-6 m/s (10-20 km/h, azaz 5-10 csomó). Ha a felhő a víz fölé sodródik, akkor a tó fölött is kialakulnak helyi, a felhő irányába mutató légáramlások. A hajósok ekkor helyenként élénk széllökéseket, máshol szélcsendet tapasztalhatnak.

Erősödő feláramlás, növekvő gomolyok esetén a helyi szél is élénkül. A gomolyok esetenként zivatarfelhővé fejlődhetnek. Mielőtt beindul a csapadékhullás, leáll a feláramlás, és a talajszinten szélcsendet érezhetünk. Innen eredhet a "vihar előtti csend" kifejezés. A csapadék hatására a levegő lehűl, és erőteljes leáramlás indul be. A zivatarfelhő környezetében a szél erőssége meghaladhatja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet, tehát a Beaufort-skála 8-as fokozatát. A szélsebesség a zivatarfelhőtől távolodva gyorsan csökken.

Egy zivatarfelhő közelében érdemes megfigyelni, hogyan változik a szélirány, mert ezáltal megbecsülhető a felhő pályája és haladási sebessége. Ha a szélirány változik, a zivatarfelhő elhalad mellettünk, azonban ha a szélirány állandó, és nem mérséklődik, a felhő felénk tart.

Az északi part felől érkező zivatarok különösen veszélyesek, mert a Bakony hegyei eltakarják őket. A hegy mögül előbukkanó zivatar már vészesen közel lehet a vitorlázóhoz, ezért nagyon fontos figyelni a viharjelzést, hogy időben tudomást szerezzünk a vihar érkezéséről.

Közép-Európában sokfelé volt árvíz, miközben a kontinens északkeleti részén kánikula uralkodott július harmadik teljes hetében. A két időjárási esemény szoros kapcsolatban áll egymással: mindkettő egy markáns ciklonnak köszönhető.

A ciklon még a hét közepén fejlődött ki az Alpok felett, majd a Kárpát-medencén is áthaladva előbb észak, majd északnyugat felé sodródott. Útját jelentősen befolyásolta a Kelet-Európa felett tartózkodó anticiklon.

Este az ország középső területén fordultak elő záporok, zivatarok. A csapadék a főváros nagy részét is elérte, és több órán át változó intenzitással esett.

Késő délután igen heves zivatar alakult ki Buda nyugati határán. A sötét fellegek érkezését követően fél óra alatt 15-25 mm csapadék hullott.

Noha nyár közepén tartunk, az időjárás nem ezt érzékelteti az elmúlt napokban. Nem csak nálunk, de Közép-Európa más részein is meglehetősen hidegre és barátságtalanra fordult az idő.

Legaspi városban hétfőn az ismétlődő felhőszakadás következtében 372 milliméter csapadék hullott le (Magyarországon átlagosan több mint fél év kell ennyi esőhöz). Az utolsó öt napban pedig a fél métert is átlépte.

Szombat hajnalban Chicagóban egy hidegfront előtt kialakult zivatarlánc hatására rendkívül heves felhőszakadás volt. Hat óra leforgása alatt 176 milliméter csapadék zúdult az O'hare nemzetközi repülőtér meteorológiai állomásának adatai szerint.

Radarkép a vihar előtt (NOAA)

Az ország délkeleti fennsíkját átszelő Mooi-folyó felső szakaszán 1300-1500 méter magasban július utolsó keddjén 10-20 cm hó hullott. A kellemes hóréteg a kutyák számára ideális futószőnyeg, kedvükre hancúrozhattak a déli félteke telén.