Tombol a szél Észak-Európában

Amíg itt, a Kárpát-medencében arra várunk már hetek óta, hogy végre megmozduljon a levegő, és kisöpörje a megülepedett hideget, addig északon nincs hiány a szeles napokban.

A napokban érte el a kontinens északi részét egy újabb viharciklon, mely viharos, helyenként pedig orkán erejű szelet hozott a térség országaiba. Norvégia, Svédország, Dánia partjai mentén 70-90 km/h-s széllökések jellemzőek. A mai napon a norvégiai Nordoyan Fyr állomáson 144 km/h-s, a sklynnai mérőhelyen pedig 133 km/h-s legerősebb széllökést regisztráltak a műszerek a „Berit" névre keresztelt képződményből. De nem csak a partvidéki állomásokon, hanem a belsőbb területeken, így például a svéd Malmőben is gondokat okoz a viharos erejű légmozgás, és Nagy-Britannia magasabb hegycsúcsait is komoly szelek ostromolják.

Ezt a viharos időjárást egy ciklonrendszer, egy izlandi és egy barents-tengeri középponttal rendelkező alacsony nyomású időjárási képződmény okozza. Közép- és Kelet-Európában eközben egy nagy kiterjedésű, masszív anticiklon uralkodik, így a nagy légnyomáskülönbségek hatására erős szél tud kialakulni. Az izlandi ciklon a következő napokban kissé északra mozdul ugyan, ám valószínűleg tovább fog mélyülni, erősödni, így a térség lakóinak még egy darabig készen kell állniuk arra, hogy akár komoly károk is keletkezhetnek.

Az előrejelzések hatására jónéhány kisebb sziget lakosságát még időben kitelepítették, és óvatosságra intették az embereket, de sok település maradt áram nélkül. Pénteken és szombaton 30 méter magas hullámokat észleltek, egy történelmi világítótorony is megsemmisült, de szerencsére nem történt halálos baleset. Az olajfúró-tornyok közül viszont több is beszüntette a termelést egy időre, nehogy katasztrófa történjen.

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.