Sűrű köd gátolta a melegedést Szentgotthárdon

Az elmúlt két reggel reggelen sűrű köd képződött Szentgotthárdon, ami csak a déli órákban engedett szabad utat a napsugaraknak.

Szentgotthárdon mind ma, mind szerdán sűrű köd alakult ki a keddi bőséges csapadékhullást követően.  Szerdán a köd, illetve a belőle kialakult ködfelhő a déli órákig megmaradt, és ma is sokáig ellenállt a Nap sugarainak.

A köd felszakadása csütörtök délelőtt:

A köd felszakadása szerda délelőtt:

A köd lényegében egy apró, lebegő vízcseppecskék álló rétegfelhő, amelynek alapja a talajfelszínt érinti, benne a látástávolság 1 km alá csökken. Az ősznek ebben a szakában a Napnak még szél hiányában is van elég ereje ahhoz, hogy felszakítsa az éjszaka folyamán, a derült ég alatt erősen lehűlt talaj közelében keletkező kisugárzási ködöt. Ahogy lassan melegszik a felszín közeli levegő, az egyre több párát képes befogadni, és a köd, ködfelhő feloszlik. Amint ez megtörténik és kiderül az ég, rohamosan emelkedni kezd a hőmérséklet.

Ma délelőtt fél 11-kor például még csak 7 fokot mértünk a ködfelhős Szentgotthárdon, miközben a közeli Körmenden már 16 fokot mutatott a hőmérő. A rohamos melegedés ezt követően indult be, és 13 órakor már alig 2 fok volt a különbség a két állomás között (Körmend:19,6, Szentgotthárd: 17,3 fok).

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.