Októberig 10 hurrikán is kifejlődhet az Atlanti-óceánon

Az Atlanti-medencében augusztusban felgyorsul a ciklonfejlődés, és a NOAA legfrissebb előrejelzései szerint a szezon végéig akár 10 hurrikán is kialakulhat.

Az Atlanti-óceánban augusztustól októberig indul be az igazi hurrikánszezon, a viharobjektumok ebben az időszakban gyakrabban követik egymást és intenzívebbé is válnak. A NOAA így minden év augusztusában aktualizálja a trópusi ciklonaktivitásra vonatkozó májusi előrejelzéseit. A most kapott új eredmények, melyek közül a legfontosabb, hogy az óceán vízfelszíne még mindig szokatlanul meleg, megerősítették a tavaszi várakozásokat, hogy igen aktív szezon vár a térségre.

Az átlagosnál aktívabb 2011-es szezon esélyét májusban 65, míg most 85 százalékra becsülték. Ez a várt viharobjektumok számában is növekedést eredményezett: májusban még 12-18 olyan vihart vártak, amely nevet is fog kapni (azaz a 10 perces átlagszél meghaladja a 62 km/órát) és ezek közül 6-10 képződményről vélték, hogy hurrikánná fog erősödni (119 km/óra feletti szél). A legfrissebb adatok alapján most 14-19 trópusi vihart és 7-10 hurrikánt jeleznek előre. Utóbbiak közül 3-5 érheti el a minimum hármas fokozatot a Saffir-Simpson skálán (legalább 178 km/órás átlagszél).

Egy átlagos szezon alatt 11 trópusi vihart, 6 hurrikánt és ezekből 2 intenzív hurrikánt jegyeznek.

Az Atlanti-óceán medencéjében június 1-e óta eddig 5 trópusi ciklon fejlődött ki: az Arlene, a Bret, a Cindy, a Don és legutóbb az Emily. Az Emily augusztus első hetében a Karib-szigeteket áztatta nagy esőkkel, és négy ember halálához is vezetett Haitin, illetve Dominikán, majd szétesett, mielőtt elérte volna Florida térségét. Az Atlanti-medencében az USA partjait utoljára 2008-an érte el hurrikán, az Ike, noha a 2010-es év is szokatlanul aktívnak bizonyult.

Extrémumok éve az USA-ban

Az USA az idei évben egyébként extrém időjárások sorozatát éli meg. Tavasszal a tornádók okoztak óriási pusztításokat: 2011-ben minden korábbinál többen, összesen 537-en vesztették életüket a forgószelek miatt - a korábbi fekete-rekord tartó az 1953-as év volt, amikor 519 áldozatot követeltek a felhőtölcsérek.

A déli államokban, különösen Texas, Louisiana és részben a Préri területén súlyos aszályokkal küzdenek már hónapok óta, és a száraz időszak a jövő évbe is átnyúlhat, miután a csapadékhiányt okozó La Nina alig két hónapos szünetet követően újból felépülhet a csendes-óceáni térségben. A szárazságot tovább súlyosbította a rendkívüli hőség, ami az észak-amerikai kontinenst már hosszú hetek óta perzseli. A hőhullámban sorra dőltek a melegrekordok - júliusban mintegy 2600 alkalommal került sor valamilyen formában rekord beállításra vagy döntésre az USA-ban (ez érinthette a hajnali vagy délutáni melegrekordot, vagy épp a hullám hosszát). A 40 Celsius fok közeli tartós forróság tucatnyi ember életét követelte.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.