A Naprendszer leghosszabb életű vihara

Csillagászok a Naprendszer leghosszabb élettartamú, folyamatosan fennmaradó viharát figyelték meg a Szaturnuszon. Az zivatarrendszer még január közepén jelent meg, és jelenleg is aktív.

A korábbi rekordot egy hét és fél hónapig tartó vihar tartotta, amely 2007 novembere és 2008 júliusa között maradt fenn.

A mostani zivatargóc az úgynevezett Vihar-völgyben tört ki, amely az óriásbolygó egyenlítőjétől délre, a 35. szélességi kör mentén helyezkedik el. Az eseményről a napokban Potsdamban zajló Európai Bolygótudományos Konferencia keretében számoltak be.

A Szaturnuszon a viharok akár 3000 kilométer átmérőjűek is lehetnek, és hónapokig fennmaradhatnak. Földünkön ezzel szemben a zivatarok lokálisan jelentkeznek, néhány 10 kilométer átmérőjűek, és mindössze néhány 10 perc, multicellás zivatarok és zivatarláncok esetében 1 óra élettartamúak.

A jelenséget a Cassini-űrszonda pillantotta meg, egy olyan műszer segítségével, amely a villámok által gerjesztett rádió- és plazma hullámokat detektálja. Ezek a rádióhullámok mintegy tízezerszer erősebbek földi megfelelőiknél.

A kép a Szaturnuszon megfigyelt vihart ábrázolja. A vihart a bolygó déli féltekéjén látható. A jobb felső sarokban a detektált rádiójelek láthatók.

Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia elmondása szerint az még nem tisztázott, hogy a bolygónak miért ezen a részén, az egyenlítőtől ennyire eltávolodva látható a vihar. Egy lehetséges magyarázat, hogy ez a terület része azon keveseknek, ahol a Szaturnusz légkörében ki tudnak alakulni nagyskálájú vertikális vízgőz áramok, azaz a konvekciós folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a zivatarfelhők kifejlődéséhez.

Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán évszakos okai vannak a Vihar-völgybeli megjelenésnek, és ahogy a Szaturnusz folytatja lassú keringését a Nap körül (egy szaturnuszi év 29 földi évnek felel meg), és őszbe fordul a nyár a bolygó déli féltekéjén, az óriásviharok visszatérnek az egyenlítő környékére.

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg és szélvihar érkezik szerda reggelre
Markáns változás előtt áll időjárásunk, a következő napokban végérvényesen beköszönt az "igazi" ősz, véget érnek az enyhe, késő nyárias napok. Keddre és szerdára virradóra is hidegfront érkezik térségünkbe, utóbbi mögött ráadásul sarkvidéki eredetű, jóval hidegebb légtömeg érkezik, az utána napokig erős, a Dunántúlon viharossá fokozódó szél miatt pedig extrém alacsony lesz a hőérzet. Hétvégére pedig talaj menti fagyok jöhetnek, sőt, néhol 2 méteren is kevéssel 0°C alá süllyedhet hajnalra a hőmérséklet. A hidegfrontok természetesen szervezetünket is rendkívül megterhelik, cikkünkben azt is elmondjuk, hogyan készülhet fel erre.
Fehérbe borult Lisszabon – a jégtől!
Fehérbe borult tájra ébredhettek péntek reggel a lisszaboni lakosok. Igen ám, de a portugál fővárosban aznap egy szem hó sem esett: egy intenzív jégeső terítette be jéggel az utcákat! Képes beszámolónk.
Keleten is elállt a hó
Vasárnap kora délután a keleti, északkeleti megyékben is megszűnt a havazás. A pénteken kezdődött eseményeket végig követtünk, cikkünkben megtalálja a lényegesebb információkat az idei év első nagy havazásáról.
Újévi trópusi ciklon Ausztráliában
Északnyugat-Ausztráliában trópusi ciklonnal búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újévet az ott lakók – a Christine névre keresztelt vihar némileg váratlanul, szilveszterkor okozott többfelé heves esőzéseket és szélviharokat.