Kármán-örvény és glória a Csendes-óceán felett

Június 20-án egy festői látványt örökített meg a NASA Aqua műholdja a Csendes-óceán felett. A stratocumulus felhőszőnyegen Kármán-örvények és glóriák alakultak ki. Műholdkép.

A glória nagyban hasonlít a szivárványhoz. Akkor alakul ki, ha a napsugarak egy apró (10-30 mikron átmérőjű) vízcseppecskékből tartalmazó légrétegen (köd, pára vagy felhőzet) haladnak keresztül, a megfigyelő háta mögül.  A jelenség leginkább csak a magasból (pl. egy hegytetőről vagy repülőgépből) figyelhető meg, és színes gyűrűként jelentkezik - ha elég közel vagyunk, akkor a megfigyelő árnyéka is látható a gyűrű középpontjában.


kép forrása: earthobservatory.nasa.gov

Ha több megfigyelő áll egymás mellett, akkor a saját árnyéka körül látja a színes gyűrűket, de a többieké körül már nem. A glória akkor a legfényesebb, ha a vízcseppek mérete nagyjából megegyezik.

A kép másik érdekessége a Guadalupe sziget által keltett Kármán-örvények. A vulkanikus sziget a Kaliforniai-félsziget nyugati partvidéke közelében fekszik.  A sziget akadályt képez az áramló levegő és felhőzet útjába, és a szélárnyékos oldalon ellentétes forgásirányú örvények képződnek.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!