Figyelem! Egy órával hosszabb a nap

Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

Idén is október utolsó vasárnapjára virradó éjjel veszi kezdetét a téli időszaámítás, hajnali 3 órakor kell egy órával visszaállítani az időmérőket. Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg. Hazánkban 1980-ban vezették be a téli-nyári időszámítást, amelyet ma már uniós rendelet is szabályoz.

 

A téli-nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az energiaspórolás volt. Egy évtizeddel ezelőtt még jelentős elektromos áramot lehetett megtakarítani azáltal, hogy később kellett bekapcsolni a közvilágítást és a háztartási elektromos eszközöket. Ma már ennek koránt sincs ekkor jelentősége, hiszen megváltoztak a fogyasztói szokások, az életmód.

 

 

Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1 órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.

Az óraátállítással egyébként az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmusunkat is, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.