Figyelem! Egy órával hosszabb a nap

Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

Idén is október utolsó vasárnapjára virradó éjjel veszi kezdetét a téli időszaámítás, hajnali 3 órakor kell egy órával visszaállítani az időmérőket. Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg. Hazánkban 1980-ban vezették be a téli-nyári időszámítást, amelyet ma már uniós rendelet is szabályoz.

 

A téli-nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az energiaspórolás volt. Egy évtizeddel ezelőtt még jelentős elektromos áramot lehetett megtakarítani azáltal, hogy később kellett bekapcsolni a közvilágítást és a háztartási elektromos eszközöket. Ma már ennek koránt sincs ekkor jelentősége, hiszen megváltoztak a fogyasztói szokások, az életmód.

 

 

Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1 órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.

Az óraátállítással egyébként az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmusunkat is, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!