Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?

Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.

A Kaliforniai Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon van-e összefüggés a trópusi területek óceánfelszínének hőmérséklete, valamint a szinte minden évben menetrend szerint pusztító erdőtüzek terjedése és erőssége között. Csaknem egy évtized, műhold által szolgáltatott adatait dolgozták fel Dél-Amerika térségében. A vizsgálatokhoz a NASA Terra és Aqua műholdjait használták, melyeknek az infravörös tartományba eső méréseit alkalmazták (vagyis azt, amelyik a felszín hőmérsékletét mutatja meg).

Ezek alapján kiderült: az említett műholdképeket kiértékelve és felhasználva a NASA sikeresen előre tudja jelezni a tűzvész terjedését, valamint mértékét és kialakulásának valószínűségét. Habár előző kutatási eredmények azt mutatták, hogy a tüzek terjedésére leginkább az emberi települések, a népességeloszlás van hatással, mostanra bebizonyosodott, hogy ezen kívül más, klimatikus hatások is szerepet játszanak az Amazonas vidékén ezen katasztrófák előfordulásában. Különösen a tengerfelszín hőmérsékletének apró ingadozásaira reagálnak érzékenyen. az átlagosnál magasabb hőmérsékletű atlanti- és csendes-óceáni tengerfelszín arra figyelmeztet, hogy komoly „erdőtüzes időszak" következhet be 4-6 hónap múlva. Már a nagyon az Atlanti-óceán északi részének nagyon kicsi (0,25°C-os), és a Csendes-óceán középső medencéjének 1 °C-os hőmérsékletváltozása is jó alapként szolgál a tűzvészt előrejelző modellek számára.

Az ok pedig: a kutatók úgy gondolják, hogy az átlagosnál melegebb vízfelszín a csapadékos évszakban regionális csapadékrendszereket generál, melyek a szokott útjuktól északabbra tolódnak el. Ez pedig azt vonja maga után, hogy az esős évszakból kimaradó területeken a talaj nem válik telítetté, így hónapokkal később a levegő páratartalma, ezáltal a csapadék valószínűsége is kisebb lesz. Így pedig a növényzet is szárazabbá, tehát tűzveszélyesebbé válik, könnyebben alakulnak ki spontán erdőtüzek.

Azokban az években, amikor átlagos, normális hőmérsékletű volt az óceánok felszíne, jóval kevesebb és kisebb erdőtűz alakult ki, mint az ilyen tekintetben melegebb időszakokban.

Az eredmények tükrében a NASA már teszteli azt a számítógépes modellt, amit kifejezetten erre a célja fejlesztettek ki a kutatók. Az előzetes eredmények bizakodásra adnak okot, és talán sikeresen fel lehet majd használni az adatokat a természeti katasztrófák hatékonyabb megoldásában és elkerülésében.

Hírek, érdekességek

Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Fülledt, zivataros hét
Július végén – több, mint egy héten keresztül – párás, fülledt időre, és főként a nap második felében többfelé zivatarokra is számíthatunk. Az eleinte kissé hűvös időt követően az időszak második felében az átlagosnál már melegebb idő várható, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkből az is kiderül, hogy mire kell ilyenkor figyelnie, és hogyan vészelheti át ezt az időszakot.