Óceánok és klímaváltozás

A klímaváltozást az üvegházhatású gázok, azon belül is elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának megnövekedésével szokás összefüggésbe hozni. A szén-dioxid amellett, hogy szerepet játszik a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésében, az óceánok elsavasodását is előidézi.

Az óceánok a légköri szén-dioxid természetes nyelői. A levegőben található szén-dioxid gáz egy része beoldódik a tengerek vízébe, így kerülve ki az atmoszférából. Az óceánba kerülő szén-dioxid aztán reakcióba lép a vízmolekulákkal, szénsavat hozva létre. A folyamat hatására a tengervíz kémhatása savas irányba tolódik el. Ahogy egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, úgy egyre nagyobb mennyiség oldódik be az óceánokba is, így azok egyre savasabbá válnak.

A megfigyelések szerint az ipari forradalom óta mintegy 30 százalékkal nőtt meg a világóceánok savtartalma.

A savasabb kémhatás károsítja többek között a kagylók héját, a korallokat, illetve minden olyan élőlényt, amely valamifajta meszes vázzal rendelkezik.

Érdekesség, hogy a tudósok épp az óceánok szén-dioxid elnyelő tulajdonságában látják a globális felmelegedés problémájának egy lehetséges megoldását. Egyes kutatók ugyanis azon dolgoznak, hogy megvalósítsák a szén-dioxid tengerben történő tárolását. Mindezt úgy próbálják elérni, hogy a szén-dioxid gázt lefagyasztják, és a létrejött szárazjég tömböket küldenék le rakéták segítségével az óceánfenékre. Ebben az esetben a szén-dioxid nem, illetve csak kismértékben reagál el savvá a vízzel, hiszen nem gáz formájában érintkezik vele.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.