Így pusztított az egyik legerősebb trópusi vihar

A hétvégén a Fülöp-szigeteket letaroló, az ország történelmének legsúlyosabb viharaként emlegetett Haiyan szupertájfun a hét elején Vietnámban és Kína déli részén is emberéleteket követelt és súlyos anyagi károkat okozott.

 

A távol-keleti térség történelmének egyik legpusztítóbb viharát élte meg az elmúlt napokban. A Haiyan névre keresztelt trópusi vihart már egy hete, november 5-én szupertájfunná minősítették. Mire pénteken elérte a fülöp-szigeteki partokat, a széllökések a viharban már meghaladták a 300km/órát is – a Haiyan ezzel sokak szerint a valaha szárazföldet ért legerősebb vihar címét is megkaphatja.

A szélvihar a hétvégén a Fülöp-szigetek központi szigetein komplett tartományokat tett a földdel egyenlővé, több százezer ember maradt fedél nélkül. A partvidékeken a helyenként több mint 10 méter magas hullámok a nagyobb hajókat is több száz méterrel besodorták a szárazföld belseje felé. Becslések szerint az áldozatok száma jócskán meghaladhatja a 10 000-et, és a halálesetek száma a romok eltakarításával sajnos folyamatosan tovább nő – ezzel Haiyan az ország történetének leghalálosabb természeti katasztrófája lett.  

 

Döbbenetes pusztítás: a Haiyan után szinte egyetlen épület sem maradt épen a Fülöp-szigetek több tartományában is, a vihar a hajókat is besodorta a szárazföldre Forrás: CAPIDIPC/EPA (felső kép), illetve REUTERS (alsó kép)

A vihar ezután Vietnám és dél-kínai partvidék felé vette az irányt, ahová hétfőn érkezett meg. Helyi idő szerint kedd délutánig Dél-Kínában 8, Vietnámban 13 ember vesztette életét a viharban, és több mint 700 millió dolláros kár keletkezett főleg a mezőgazdasági, erdőgazdasági, baromfi-és halászati ​​ágazatokban. A széllökések már „csak” 100 km/órásak voltak, viszont Kína egyes tartományaiban közel 400 milliméternyi csapadék hullott 48 óra alatt.

 

Karen L. Nyberg asztronauta a Nemzetközi Űrállomásról így látta a Haiyan-t november 9-én. Forrás: NASA/AP

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!