A víztölcsérek a tornádókhoz hasonló pusztító erejű forgószelek, melyek nagy, összefüggő vízfelszínek, nem pedig szárazföld felett jönnek létre. Mivel csak vizet szívnak fel a felszínről, a tornádókkal ellentétben a tölcsér nem szürkül el, tiszta marad. A víztölcsérek és tornádók kialakulásához a nagy hőmérséklet-különbségből adódó labilitásra, azaz erős feláramlásra (konvekcióra) van szükség, ami heves zivatarokhoz (általában szupercellákhoz) kötődik. Ezek a forgószelek csupán néhány percig léteznek és a keskeny felhőtölcsér néhány kilométeren keresztül érintkezik a felszínnel. A szélerősség elérheti a 300 km/órát is.
Az elmúlt napokban markáns ciklonok vonultak a mediterrán térségben, amelyek biztosították a víztölcsérek kialakulásához szükséges feltételeket. Az Ibériai-félszigettől pár 100 km-re, a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekvő Mallorca térségében a hétvégén két víztölcsért is megfigyeltek.
Víztölcsér Mallorca felett.
Achim Bunke felvétele, a Német Meteorológiai Szolgálat oldaláról.
A hét első felében Olaszország, Görögország és Törökország térségében várható további intenzív ciklontevékenység, amelyet felhőszakadások, heves zivatarok kísérhetnek, de akár újabb víztölcsérek is kialakulhatnak.
Víztölcsérek időnként nálunk, a Balaton fölött is kialakulhatnak. A feljegyzések szerint erre legutóbb 1972-ben volt példa Balatonfüred környékén, amely aztán a Tagore-sétányra kiérve több tucat fát csavart ki gyökerestül. A 20. század elején, 1909 nyár végén is hatalmas víztölcsér robogott végig Kenese és Aliga között.
