A tengerek szennyezése miatt pusztulnak a bálnák

Több bálna pusztul el a vizek szennyezése és a zajszennyezés következtében, mint a bálnavadászat miatt, állítják kutatók.

A nagytestű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért és húsukért. A bálnavadászat a múlt század végére szinte a kihalás szélére sodorta a bálnák számos faját. 1982-ben az IWC, Nemzetközi Bálnavadászati Tanács, elfogadott egy 1986 óta hatályos moratóriumot, amely megtiltotta minden bálnafajta kereskedelmi célú vadászatát. Az ezt követő években a bálnák számának emelkedése volt megfigyelhető, habár Norvégia, Japán és Izland továbbra is vadászta az állatokat.

A klímaváltozás miatt a bálnáknak újabb kihívásokkal kell szembenézniük, nehezebb lesz élelmet találniuk. Egyre növekszik a hajóbalesetek száma is, ami rendkívüli módon szennyezi a tengerek vizét, rontva ezzel a bálnák szaporodási esélyeit. A halászhálókba gabalyodó állatok sokszor megsebesülnek, és többségük el is pusztul, hangozott el a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács ülésén Marokkóban.

A fent említett hatások összessége mellett a bálnavadászok tevékenysége már elhalványul, állítja Monica Medina, az IWC amerikai munkatársa.

Veszélyes tengerek

Napjainkban nagyon sok bálna sebesül meg mert belegabalyodik a halászhálókba, vagy halászzsinórokba. Ezeknek az állatoknak a többsége néhány hónap múlva belehal sérüléseibe.

A bálnák alacsony frekvenciás énekük segítségével tájékozódnak a tengerekben. A kutatók szerint a zajszennyezés, amit a katonaság berendezései, az olaj és gázlelőhelyeket kutató cégek műszerei okoznak, zavarják a cetek kommunikációját. A szennyezés főleg a nagy kikötők környékén ölt aggasztó mértéket. A zajszennyezés következtében a nőstények nem hallják az éneklő hímeket, és ennek következtében elveszítik szaporodási lehetőségeiket.

Füldünk legnagyobb élőlényeit, a bálnákat az emberi tevékenység egyre nagyobb kihívások elé állítja. A fajok fennmaradásának érdekében fontos lenne az állatok védelmére jobban odafigyelni.

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.