Több mint egy méter hó van a Kékestetőn

Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.

A hivatalos mérések szerint pénteken a déli órákban már 104 cm volt a hóréteg vastagsága hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn, délután 4 órára pedig már elérte a 106 cm-t is. Mindez természetes hó, és a rendkívül csapadékos, ciklonokkal tarkított télnek köszönhető. Az azonban mindenképpen szokatlan, hogy éppen március utolsó napjaira lett ekkora a hóvastagság, a télies idő még a tavasz első hónapjában sem tágít a Kárpát-medence egy részéről.

Aggteleken is szakad a hó

Az ICI Interaktív Meteorológia mérőállomásának kameraképe délután fél 3-kor

Pénteken csupán a déli tájakon érte el itt-ott a hőmérséklet a déli órákban a 10 fokot, és még ez is mintegy 4-5 fokkal marad el az ilyenkor szokásos átlagtól. Az ország többi részén pedig inkább téli hőmérsékletek uralkodnak, az Északi-középhegységben többfelé havazik, máshol pedig eső, havas eső, ónos eső, sőt, még fagyott eső is előfordul.

Hőtérkép

Az ICI Interaktív Meteorológia állomáshálózata által mért hőmérsékletek péntek délután fél 2-kor

Az előrejelzések szerint még a folytatásban is várni kell a kellemes tavaszra: rövid megszakításokkal, de folytatódik a változékony, csapadékos, frontokkal tarkított idő.

Hírek, érdekességek

Novemberben is „indián nyár”
Ha csak néhány napra is, de csütörtöktől visszatér az „indián nyár”, vagy másképpen a „vénasszonyok nyara” – az ország nagy részén ismét az átlagosnál több fokkal melegebb lesz.
„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”
Ha Petőfi Sándor a fenti sorral kezdődő Szeptember végén című versét az idei évben írta volna meg, akkor a szeptember helyett írhatott volna akár októbert is – idén ősszel már nem először nyíltak ki a tavaszi virágok.
Szupertájfun lett a Haiyan
Szupertájfunná minősítették a Fülöp-szigeteket is fenyegető trópusi ciklont.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.