Több mint egy méter hó van a Kékestetőn

Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.

A hivatalos mérések szerint pénteken a déli órákban már 104 cm volt a hóréteg vastagsága hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn, délután 4 órára pedig már elérte a 106 cm-t is. Mindez természetes hó, és a rendkívül csapadékos, ciklonokkal tarkított télnek köszönhető. Az azonban mindenképpen szokatlan, hogy éppen március utolsó napjaira lett ekkora a hóvastagság, a télies idő még a tavasz első hónapjában sem tágít a Kárpát-medence egy részéről.

Aggteleken is szakad a hó

Az ICI Interaktív Meteorológia mérőállomásának kameraképe délután fél 3-kor

Pénteken csupán a déli tájakon érte el itt-ott a hőmérséklet a déli órákban a 10 fokot, és még ez is mintegy 4-5 fokkal marad el az ilyenkor szokásos átlagtól. Az ország többi részén pedig inkább téli hőmérsékletek uralkodnak, az Északi-középhegységben többfelé havazik, máshol pedig eső, havas eső, ónos eső, sőt, még fagyott eső is előfordul.

Hőtérkép

Az ICI Interaktív Meteorológia állomáshálózata által mért hőmérsékletek péntek délután fél 2-kor

Az előrejelzések szerint még a folytatásban is várni kell a kellemes tavaszra: rövid megszakításokkal, de folytatódik a változékony, csapadékos, frontokkal tarkított idő.

Hírek, érdekességek

Gyors áradás a Tisza mellékfolyóin
A hirtelen jött hóolvadás és a sok eső következtében elsősorban a Tisza mellékfolyói indultak gyors növekedésnek, helyenként közepes árhullámra számíthatunk.
Ma mind hajnalban, mind napközben rekordokat döntött a hőmérséklet. Az új maximum szokatlan módon, több mint 4 fokkal haladta meg a korábbit.
Vízhiánytól szenved India legcsapadékosabb vidéke
A világ egykor legcsapadékosabb területe, Cherrapunji egyre szárazabbá válik: évente 20 százalékkal csökken a lehulló csapadék mennyisége, és már vízhiánnyal is küszködik a vidék.
Időjárás vagy klíma?
A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.