Skandináviáig nyúlt a szaharai porfelhő

Április elején homokvihar indult el a Szaharából, és néhány nap múlva már Skandinávia felett is megjelent a porfelhőzet.

Mint ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, április elején a Szahara felől egy porfelhő érte el Európát. Ez április 6-án előbb Portugália partjainál jelent meg, majd két nap múlva Franciaországot is érintve tovább húzódott a Brit-szigetek fölé, mígnem április 10-én már Skandinávia térségében is kimutatták a sivatagi porszemcséket, amelyek ekkora Marokkótól több ezer kilométert tettek meg a levegőben. Ugyanebben az időszakban Közép-Európa fölött is megnövekedett az aeroszol részecskék koncentrációja.


A kép az aeroszol (por-) részecskék koncentrcióját mutatja. A sötétebb színek magasabb értékeket jelentenek. Norvégia és Svédország térségében az erősebb elszíneződés jelzi a megnövekedett koncentrációt. (earthobservatory.nasa.gov.)

Noha évente többször is átívelheti a Földközi-tengert egy Észak-Afrikából kiinduló homokvihar, a NASA légkörkutatói szerint a mostanihoz hasonló csak pár évente egyszer fordul elő.

A porfelhők hatalmas távolságokat tehetnek meg a légkörben. A Szaharából kiindulva sokszor nyugat felé haladnak az Atlanti-óceánon át egészen az amerikai kontinensig, Miamiban emiatt gyakran magas a szálló por koncentráció. A NASA kutatások szerint azonban a Góbi-sivatagból is érkezik időnként porfelhő az USA keleti partjaihoz a Csendes-óceánon keresztül.

A porfelhő 2011. április 7-én, amely Marokkóból indul ki és már megközelíti a Brit-szigeteket is. A Viscayai-öbölben, a francia partoknál fitoplankton virágzást jelez a türkizes színelváltozás. Halványabb foltok Portugália partjainál is megfigyelhetőek. (modis.gsfc.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.