Markáns Dán ciklon rendezte át a kontinens időjárását

Szombaton Dánia felett volt annak a ciklonnak a középpontja, amely a nagy közép-európai csapadéktól kezdve a moszkvai kánikuláért felelős.

Közép-Európában sokfelé volt árvíz, miközben a kontinens északkeleti részén kánikula uralkodott július harmadik teljes hetében. A két időjárási esemény szoros kapcsolatban áll egymással: mindkettő egy markáns ciklonnak köszönhető.

A ciklon még a hét közepén fejlődött ki az Alpok felett, majd a Kárpát-medencén is áthaladva előbb észak, majd északnyugat felé sodródott. Útját jelentősen befolyásolta a Kelet-Európa felett tartózkodó anticiklon.

A ciklon útja során jelentős csapadékot okozott, Németországban, Csehországban és Lengyelországban több folyó is kilépett a medréből. Pénteken Rostockban, a német kikötővárosban több mint 110 mm eső hullott le 24 óra alatt. A ciklon középpontja Dánia fölé húzódott szombaton, és ekkor mélyült ki legjobban a légörvény, azaz központi nyomása (995 hPa) ekkor érte el a legkisebb értéket. A dániai elhelyezkedés újabb nagy csapadékot jelentett a térségben, miközben a ciklon nyugati oldalán, az Északi-tengerben 100 km/órás széllökések korbácsolták fel a vizet.

A ciklon kelet szélén ugyanakkor tartósan meleg légtömegek hatolnak a Kelet-európai-síkságra, így arrafelé kánikula alakult ki.

A ciklon egyik érdekessége, hogy a kontinens középső vidékére elszállított hűvös levegőt északkelet felé tolja. Mivel Finnországban pénteken és szombaton nyári idő honolt, a vasárnapi hidegfont ez esetben pontosan dél felől éri el a térséget a szokásos északias hidegbetörés helyett.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!