Karácsonyig készíthetjük a Luca-naptárt

Számos népszokás kapcsolódik Luca napjához, ezek közül az egyik a Luca-naptár készítése, amely a néphit szerint az időjárás előrejelzésében segít.

December 13-ához, Luca napjához számos népszokás kötődik, ezek közül az egyik a Luca-naptár készítése, amely a néphagyomány szerint a jövő évi időjárás jóslásában segít. Nevezetesen, a Luca-naptárt december 13-tól 24-ig vezetik, feljegyezve benne az egyes napokon az időjárás jellegét. Ezek után a néphit szerint a megfigyelési helyen januárban átlagosan olyan időjárás lesz, mint amilyet december 13-án, Luca napján megfigyeltek. Februárban pedig hasonló időre lehet készülni, mint amilyen Luca másnapján volt, és így tovább egészen karácsonyig.

A megjósolt időjárás beválásának későbbi ellenőrzése persze csak eléggé szubjektíven lehetséges, gyakorlatilag a kellő elemek hangsúlyozásával alighanem mindig elérhető, hogy a Luca-naptárunk pontos legyen. A modern középtávú meteorológiai előrejelzések a légkört leíró fizikai törvényekkel összhangban legfeljebb két hetes időtartamra képesek prognosztizálni az időjárást. Vagyis hosszabb távú előrejelzés készítésének igazából nincs értelme.

Ha tehát a december 13-át vesszük alapul, akkor kiindulva az aktuális mérési adatokból, a megfigyelésekből és az észlelésekből, a január pl. Győrben nagyrészt naposnak, míg Debrecenben felhősnek, csapadékosnak, viszont szinte országszerte enyhének ígérkezik, legalábbis a Luca-naptár szerint.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Újra itt a kánikula
A héten a Kárpát-medence területére megérkezik az idei második hőhullám, melynek köszönhetően a hétvégén már 32, 35 között várhatóak a maximum hőmérsékletek.