Köddé válhatnak a Pireneusok gleccserei

A francia-spanyol határon húzódó Pireneusok gleccserei gyors ütemben olvadnak, és még a közeljövőben végleg eltűnhetnek.

Spanyol kutatók egy csoportja nemrégiben az Ibériai-félsziget hegyvidékeit borító jégmezők állapotának felmérésére vállalkozott, és arra a következtetésre jutott, hogy a Pireneusok gleccserei még 2050 előtt eltűnhetnek.

A folyamatot a globális felmelegedéssel magyarázzák, aminek következtében az 1800-as évek vége óta napjainkig 0,7-0,8 Celsius fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. A 20. század folyamán a pireneusi jégtakaró 90 százalékát elveszette, azaz több mint száz gleccser tűnt el a területről.

Jelenleg 21 gleccsert tartanak számon a Pireneusokban, amelyek összesen közel 400 hektárt borítanak. Visszahúzódásuk komoly problémát jelenthet az ott élőknek, hiszen elsődleges táplálói a folyóknak, ezáltal az ivóvíz- és öntözővíz készleteknek.

A jégmezők nemcsak az Ibériai-félszigeten indultak olvadásnak, hanem a világ számos pontján számolnak be a gleccsertakarók visszahúzódásáról. Emberek milliárdjainak vízellátása függ ezen gleccserektől, és eltűnésüknek globális következményei lehetnek. A felszín megváltozott albedója miatt például nagy eséllyel módosul a földi hőmérséklet és csapadékeloszlás is.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.