Jégbe zárt tudás

Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!

Földünk éghajlata alapvetően két állapot közt változik. Vannak meleg, jégmentes periódusok és hideg szakaszok, amelyeket a jégkorszak névvel illetünk. Ilyenkor a Föld erősen eljegesedik a sarkok közelében, ami hatással van a növényzetre és a kőzetekre egyaránt. Jelenleg is egy ilyen periódusban van a Föld, amely 2 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Az eljegesedésnek és a felmelegedésnek is maradnak nyomai a kőzetekben, az üledékekben, de még a jégtakaróban is. Éghajlatjelző üledékes kőzeteknek hívjuk azokat a kőzeteket, amelyek egy-egy terület korábbi éghajlatáról szolgálnak információval. Ilyenek a sókőzetek, amelyek száraz, meleg körülményekre utalnak, vagy a kőszén, ahol viszont a meleg és nedves feltételek voltak uralkodók. A lösz hideg, száraz, míg a bauxit meleg és nedves (trópusi) éghajlaton keletkezik. Ezeket figyelembe véve és a kőzetek korát megvizsgálva képet kaphatunk nagyobb területek éghajlatáról.

A múltbeli klímáról a sarki jégsapkák is hordoznak információt: minél mélyebbről sikerül az Antarktisz jégéből mintát venni, annál régebbi időszakoknak az éghajlatáról kapunk képet. A jégbe fagyva ugyanis megőrződik a légkör összetétele, amiből következtetni lehet a Föld egykori éghajlatára.

Ez a 3 km-es jégfurat 800 000 évet ölel át, http://www.coolantarctica.com/

Cseppkövek és évgyűrűk vizsgálatával is nyerhetünk információt, de ezek már csak néhány száz évre kalauzolnak vissza minket az időben, és csupán a helyi klímát mutatják be. Nem feledkezhetünk meg a feljegyzésekről sem, ezek szintén a közelmúltról őriznek információkat, melyeket fenntartásokkal kezelnek, de felhasználnak a kutatók.

Hírek, érdekességek

Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.
Így születik egy zivatar
A Kárpát-medencét kitöltő, rendkívül forró légtömegben pénteken úgynevezett hőzivatarok alakultak ki. Az alábbi videón a szombathelyi kameránk felvétele látható, ami épp egy zivatar születését örökítette meg.