Időjárás-érzékenységünk biológiája

Az időjárás folyamatosan alkalmazkodásra készteti szervezetünket. A különböző légköri elemek más-más hatással vannak ránk, ráadásul a változásokra adott reakciók egyénenként eltérőek. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a folyamatokat, ismerjük meg a szervezetünk alkalmazkodásának mechanizmusát.

Az ember időjáráshoz való alkalmazkodását az idegrendszer szabályozza. Amikor a szervezet nem tud megfelelően alkalmazkodni a káros hatásokhoz, különböző tünetek jelentkeznek, amik a közérzet, esetleg az egészségi állapot romlását jelzik. Ezt a folyamatot stresszhatásnak nevezzük.

Az akklimatizálódásban különösen fontos szerepet játszik a vegetatív idegrendszer. Az idegrendszer és a hormonális szabályozás szoros kapcsolatban van. Előbbi a gyors átállásért, utóbbi a lassú, fokozatos alkalmazkodásért felelős. A két mechanizmus együtt alkotja a vegetatív idegrendszert.

A legtöbb szervnek kettős vegetatív beidegződése van, szimpatikus és paraszimpatikus. Ezek a rendszerek a szervek működésére ellentétes hatással vannak. Amikor a szimpatikus idegrendszer jelenségei kerülnek túlsúlyba, a szervezet aktív állapotba kerül, gyorsulnak az anyagcsere folyamatok, fokozódik a légzés, nő a testhőmérséklet. Ennek következtében például nő a vércukorszint, emelkedik a vérnyomás, csökken a koleszterinszint. A paraszimpatikus rendszer befolyása alatt éppen ellenkező tünetek lépnek fel. A vérnyomás és a vércukorszint csökken, lassul a légzés és az anyagcsere, nő a koleszterinszint, a szervezet energia felhalmozására rendezkedik be.

A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszert más-más időjárási helyzetek befolyásolják. Például a melegfronti helyzet az idegrendszer szimpatikus részét, a hidegfronti a paraszimpatikus részét ingerli. Az időjárás-érzékenység a kor előrehaladtával változik, és főleg azokat érinti, akik valamilyen betegségben szenvednek, régi sérüléseik vannak, vagy idős koruk miatt csökken az alkalmazkodóképességük. Megfelelő kezeléssel és életvezetéssel azonban a kellemetlen tüneteket enyhíteni, esetenként megszüntetni is lehet.

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!