Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk

A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.

 

Széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik két tökéletesen egyforma hópehely. Alexey Kljatov, orosz származású fotóművész eddig soha nem látott részletgazdagságú, nagyfelbontású képei is alátámasztják ezt az elméletet.

A hókristályok változatos alakjukat az eltérő nedvességű és hőmérsékletű keletkezési környezetüknek köszönhetik. Egyes tudósok szerint az egyszerűbb formák alacsonyabb, míg a bonyolultabb formák inkább magasabb páratartalom esetén jönnek létre. A közönséges, hatágú dendritek körülbelül -16 és -12, az üreges oszlopok -10 és -6, míg a jégtűk -6 és -4 Celsius fok közötti hőmérsékleten alakulnak ki a leggyakrabban. Sőt, az is lehetséges, hogy egy hópehely a különböző formák kombinációja lesz, ahogy áthalad a különböző hőmérsékletű légrétegeken egy felhőn belül. De egy biztos: olyan sok tényező befolyásolja egy hókristály kinézetét és formáját, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két hópehely pontosan ugyanúgy nézzen ki.

Forrás : accuweather.com

Képek forrása: Alexey Kljatov / accuweather.com

Hírek, érdekességek

Helyenként 30 centinél is több friss hó hullott annak a hidegfrontnak a nyomában, amely nálunk borongós, esős időt okoz a nyugati országrészben.
Változás Közép-Európa időjárásában
Június végétől a közép-európai térséget dél felől rendkívül meleg levegő érte el és okozott tartós kánikulát. Az elkövetkező egy hétben viszont jelentős fordulat áll be a térség időjárásában.
Felhőszakadások és zivatarlánc a Duna mentén
A késő délelőtti óráktól egyre többfelé jelentek meg zivatarok. Felhőszakadás is kísérte őket, a Duna vonalában az országot átszelő zivatarlánc alakult ki.
Több hullámban jön a csapadék
Éjszaka hidegfront vonul át az országon. Fél 7 felé a Dunántúlt egy kiterjedtebb csapadéksáv érte el, amely a nyugati határszél után a Balatonnál okozott zivatarokat, és tovább halad kelet felé.