Erős napkitörést figyeltek meg

2014 első jelentős napkitörését regisztrálta a NASA közép-európai idő szerint kedden este, a plazmafelhő pedig csütörtökön reggel érte el a Földet.

2014. január 7-én este egy gyenge, M7,2-es erősségű napkitörés zajlott le, amit nem sokkal később egy erősnek számító, X1,2-es követett. A mintegy 1500 km/s sebességgel száguldó protonok sokasága közép-európai idő szerint csütörtökön reggel érte el bolygónkat, a legerősebb hatással pedig aznap délelőtt volt kontinensünk felett.

A napkitörés nem ritka jelenség a csillagunk felszínén, és az ilyenkor a világűrbe kerülő töltött részecskék árama gyakran eléri a Földet is. A Föld mágneses mezeje a napkorona anyagának (ez az anyag éri el ilyenkor bolygónkat) nagy részétől megvéd, és ezek nem jutnak le a felszínre. Azonban nem ritka, hogy az érkező röntgen- és gamma-sugárzás zavart okoz a műholdak és az útjába kerülő űrhajók működésében, illetve a nagyobb magasságokban repülő pilóták szervezetére is hathat. A felszínen tehát az emberi szervezetre nem gyakorol nagyobb hatást a legfrissebb ismeretek szerint, azonban egyes fokozottan érzékeny emberek megérezhetik az erős napkitöréseket.

A kitörésekkel rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás is együtt jár, ez pedig a földi rádiós kommunikációt, valamint a radarok működését is befolyásolhatja. 

A fotó egy korábbi sarki fényt ábrázol Finnországból

(lovethesepics.com)

Nagyon szép jelenség is köthető az ilyenkor a magnetoszférában kialakuló mágneses viharokhoz, ez pedig a sarki fény, vagy más néven aurora borealis. Várhatóan most is megcsodálhatják a Földnek szerencsésebb tájain élők, a szakemberek szerint Európában is szokatlanul délre húzódhat a sarki fény látványának lehetősége. 

 

Január 10-re virradó éjjel kedvező időjárási körülmények mellett a Dél-Angliát, Franciaország északi részét, Belgiumot, Közép-Németországot, Észak-Csehországot, Dél-Lengyelországot és Észak-Ukrajnát összekötő képzeletbeli vonaltól északabbra lehet majd megfigyelni a sarki fényt, ami színpompás fényjátékot eredményezhet az említett térségben. 

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.