Befagy a Balaton, nem marad szégyenben

A balatoni jég február első napjaira biztonságos vastagságot érhet el, és az előrejelzések szerint tartósan megmarad. Három olyan télre emlékszünk, amikor szégyenben maradt a tó.

Január utolsó hétvégéjén a Balaton partvidékét szinte mindenütt jég borította, és a tó belsejében is egyre nagyobb területeket borított jégpáncél. Mivel a következő egy hétben nappal is fagyni fog, éjszakánként pedig bőven -5 fok alá csökken a hőmérséklet, február első napjaira már összefüggő biztonságos jégtakaró alakulhat ki. A kívánt sima jégfelszín kialakulása hómentes és szélcsendes időben biztosított. Az első feltétel adva van, a mérsékelt keleties szél azonban helyenként kedvezőtlen lehet. Szerencsére éjszakánként gyenge a légmozgás, különösen a tó belsejében. A vastag jégpáncél sem fog teljes védelmet biztosítani, hiszen a jégen kialakuló "törésvonalakat", a rianásokat fel kell tudni ismerni.

Másfél hete még a vészharangokat kongatták a nádaratással kapcsolatban, de végül is úgy tűnik, az a szégyen, amely a megfigyelések kezdete óta csupán három alkalommal érte a Balatont (1950/51, 1989/90, 2006/7), most nem következik be: nem múlik el a tél összefüggő jégtakaró nélkül.


A homályos és fagyos téli Balaton vasárnap Balatonkeneséről (idojaras.hu kamera)

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.