Az időjárás megfigyelése segít a dengue-láz terjedésének előrejelzésében

A dengue-láz (csonttöréses láz) terjedésének legfőbb időjárási okainak a magas hőmérsékletet és páratartalmat, valamint az alacsony szélsebességet tartják a kutatók egy most megjelent tanulmány szerint.


A dengue-láz egy fertőző betegség, melyet a szúnyogok terjesztenek a világ trópusi és szubtrópusi területein. Ez az egyik legjelentősebb fertőző betegség, ami emberről emberre terjed szúnyogfélék közvetítésével. Világszerte 2,5 milliárd ember él a kór által veszélyeztetett zónában, és az elmúlt években a fertőzések száma drámaian emelkedett.

A kutatócsoport összefüggéseket keresett a minimum és maximum hőmérsékletek, a szél sebessége, a páratartalom, a csapadék mennyisége és a megbetegedések száma között 2001 és 2006 között Kína Guangdong tartományában.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy az alacsony páratartalom és hőmérséklet negatív hatással van a szúnyogok populációjára, valamint a nagy szélsebesség is csökkenti a rovarok számát. Magas hajnali hőmérséklet és gyenge szél esetén volt a legmagasabb a dengue-lázas megbetegedések száma.

A kutatók szerint a kór terjedésének pontosabb előrejelzéséhez a jövőben a szúnyog populációkat, valamint a betegség terjedésének bonyolult folyamatát kell behatóbban vizsgálni. 

Hírek, érdekességek

Végre javul az idő
A több mint hat napig a térségünkben veszteglő ciklon kettősfrontja végre feloszlik, a következő pár napban már nem kell jelentős esőzéstől tartani. Ezzel együtt egyre több napsütés melegíti a levegőt.
A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.