A hirtelen téliesre fordult idő egyfelől nagymértékben befolyásolja kedélyállapotunkat és teljesítőképeeségünket. Az egyre rövidülő nappalok, a kevés napfény különösen ebben az esős, borongós időben negatívan hathat közérzetünkre. Nehezebben kelünk ki az ágyból, hangulatunk is rosszabbra fordul, főként, ahogy esernyőnket szorongatva kilépünk a hideg, szeles utcára.
A fáradékonyság és bágyadtság-érzet, illetve annak hátterében, hogy tovább tart kikászálódni az ágyból, egy, a tobozmirigyben termelődő hormon nagy mennyiségű jelenléte is állhat. A melatonin az alvási-ébrenléti ciklus szabályozásában tölt be fontos szerepet. A hormont a természetes fénymennyiség csökkenésekor fokozottan kezdi el termelni a szervezet, míg fény jelenlétében a termelés leáll. A melatonin a mély alvást segíti elő, ugyanakkor a téli félévben a korai sötétedés révén koncentráltan van jelen szervezetünkben, és emiatt fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat a megszokottnál - de természetesen a vitaminhiány is szerepet játszhat a megnövekedett alvásigény kialakulásában.
A fény hiánya súlyos esetben az arra hajlamosaknál szezonális depressziót is kiválthat, ami ősszel-télen kezdődik és tavaszig eltart. Ilyenkor az illető lehangoltnak, idegesnek érzi magát, képtelen a feladataira koncentrálni, és elzárkózik a külvilágtól. További tünet a megnövekedett étvágy, különösen a szénhidrátok iránt, valamint állandó tompa fájdalom a végtagokban.
A betegség alternatív kezelési módja az úgynevezett fényterápia alkalmazása. Ennek során különböző színű fényekkel világítják meg a testet lézerek vagy floureszkáló lámpák segítségével, aminek hatására a hangulat pozitív irányba tolódik el.
A panaszokat enyhíthetjük, megelőzhetjük, ha odafigyelünk táplálkozásunkra. Egyrészt fogyasszunk vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, másrészt ne mellőzzük teljesen a szénhidrátokat, mert hiányukban agyunk nem jut elegendő energiához, ami negatívan hat hangulatunkra, teljesítőképességünkre. Teljes kiőrlésű gabonaféléket válasszunk! A szerotonin segít kedélyállapotunk javításában, ez megtalálható például a banánban, a paradicsomban, a padlizsánban, a dióban és a csokoládéban. Iktassuk be őket étrendünkbe, de a banánnal és a csokoládéval csak mértékletesen bánjunk. Szintén jótékony hatású lehet hüvelyesek, zöldfőzelékek fogyasztása.
A napos órák számának csökkenése mellett a hideg idő beköszönte már önmagában is megterheli a szervezetet, főként az idősebb korosztály képviselőinek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek kell fokozottan odafigyelniük az őszi-téli időszakban. Múlt héten még bőven 20 fok feletti hőmérsékletek uralkodtak, jelenleg azonban már a 10 fokot is alig éri el a csúcshőmérséklet. Mindössze néhány nap alatt közel 20 fokkal esett vissza a hőmérséklet, és szinte téli idő köszöntött be. Ez a hirtelen hőmérséklet-csökkenés rendkívül megterhelő lehet. Egyrészt felerősödhetnek az ízületi és izomfájdalmak, a reumás betegek merevebbnek érezhetik ízületeiket, nehézkessé váltak a mozgás, másrészt megemelkedik a szív- és keringési megbetegedégek kockázata. Ez utóbbi jelenség oka, hogy testünk a hidegre a kisebb vérerek összehúzásával reagál, emiatt a szívnek nagyobb erőt kell kifejteni, hogy a szűkebb ércsatornákon keresztül áramoljon a vér. Egy már eleve beteg szív ezt nem biztos, hogy kibírja.
Az alacsonyabb hőmérsékletek a vér összetételét is megváltoztatják. A vérben található vörösvérsejtek és vérlemezkék száma, valamint a koleszterin szint megemelkedik a hidegebb időben, ezáltal besűrűsödik a vér - egyes vizsgálatok szerint akár 21 százalékkal is sűrűbbé válhat. Ez megnöveli az agyban, a szívben és a tüdőben található erek elzáródásának - stroke, szívroham, tüdőembólia - kockázatát.
