2010. október 4-én az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, és közel egymillió köbméter erősen lúgos iszapáradat öntötte el a környező településeket. A legsúlyosabb károkat Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely szenvedte el: Kolontáron helyenként 2 méter magasan hömpölygött az ár. Sokan kerültek kórházba égési sérülésekkel, és az iszap-katasztrófa mindeddig már kilenc halálos áldozatot is követelt.
A személyi és anyagi károk mellett ökológiai csapás érte a természetet is.
A lúgos szennyeződés elárasztotta a Torna patakot és a Marcal folyót, ezek élővilága a környezeti sokk hatására teljesen kipusztult. A katasztrófát követően a Marcal vizének pH-értéke 12 körül alakult, az élővilág viszont nem visel el 9-nél erősebb lúgosságot.
A pH az oldatok kémhatását fejezi ki egy logaritmikus skálán, ami1-14-ig terjed. A tiszta víz 7-es pH-jú, a savas közegeket ennél kisebb, a lúgosakat nagyobb pH jellemzi. Mivel logaritmikus a skála, egységnyi változás tízszeres eltérést jelent a kémhatásban.
A Marcal után a lúggal szennyezett víz rövidesen a Rábát és a Duna főgát is elérte, itt azonban bár halpusztulások előfordultak, komolyabb károkat már nem okozott a szennyeződés, egyrészt a hígulásnak, másrészt a gipsszel és ecetsavval történő közömbösítésnek köszönhetően.
A folyóvizek mellett a talaj is nagymértékben szennyeződött. A földeken szétterülő iszap lúgtartalmánál fogva elpusztítja a talajlakó mikroorganizmusokat, gombákat, növényeket, de az állatokat is. A megoldás a talajcsere lehet, bár a föld idővel regenerálódhat: az iszappal elöntött felszín idővel erodálódni, szikesedni kezd, amin a szél által odasodort mikroorganizmusok már meg tudnak telepedni, és az élet lassan ismét benépesíti a földet. Mindez azonban hosszú éveket vesz igénybe.
Mit takar a vörösiszap kifejezés?
A vörösiszap a timföldgyártás során nagy mennyiségben keletkezik, számos nehézfémet, köztük ólmot tartalmaz. Annak a folyamatnak a mellékterméke, amelynek a során az alumínium ércéből, a bauxitból kivonják az alumínium-tartalmat nátrium-hidroxid segítségével. Az oldhatatlan anyagok egy rozsdavörös, iszapsűrűségű anyaggá állnak össze. Ez a vörösiszap, mely rendkívül mérgező és erősen maró hatású anyag, 13-as pH-val rendelkezik.
Szembe kerülve rövid idő alatt vakságot okoz, lenyelve a szájüreget és a nyelőcsövet marja ki. A bőrre kerülve pillanatok alatt feloldja a bőrt takaró vékony zsírréteget, majd a bőr rétegeit is. Ez erős égő, maró érzéssel jár, nagyon fájdalmas. Kismértékben radioaktív hatású is, ami akkor okozhat problémát, ha az iszap kiszárad és por formájában a légzőszervekbe jut.
