Időhírek

A hidegbetörés eredményeként hétfő és kedd hajnalban nagy
területen csökken fagypont alá a hőmérséklet hazánkban. A többnyire gyengén
felhős, derült időben hétfőn főként nyugaton és északon (beleértve a főváros
térségét is) várhatók fagyok 2 méteres magasságban, míg kedden az ország döntő
részén fagypont alatt valószínű a minimum. Talajmenti fagyokra pedig ott is
számíthatunk, ahol egyébként (kevéssel) 0 fok fölött marad a hőmérő
higanyszála.

Szombat este északnyugat felől újabb hidegfront éri el a
Kárpát-medencét, amelynek frontzónája a reggeli órákra át is vonul hazánkon. A
frontot többfelé kíséri eső, zápor (helyenként kiadósabb mennyiség), mögötte
pedig vasárnap megerősödik, az ország északi felén gyakran viharossá fokozódik
az északias szél, és tovább zúdul a hideg levegő.

Még kedd este rendelte el a Meteorológiai Hivatal a sárga riasztást, amelyben főként a 200 méter feletti területeket riasztották havazásra Anglia és Wales egyes részein.

Szerdán délelőtt 150 méter felett sokfelé érte el a hóréteg vastagsága a 6-10 centit, sőt a 300 méter feletti területeket még ennél is vastagabb hó borította. Mivel a frontzóna főként Anglia középső vidéke és Wales felett volt, Skóciában már naposabb volt az időjárás.

Várhatóan csütörtök délelőtt a legmagasabb csúcsok kivételével mindenütt elolvad a hó.

Erőteljesen áramlik be térségünkbe a meleg légtömeg, amihez
szerdától nagyobb nedvesség is társul. A napsütés már kellően erős ahhoz, hogy
a zivatarok kialakulásának kedvezzenek a feltételek.

Szerdán, csütörtökön és pénteken több helyen számíthatunk
záporokra, és emellett nyárias jellegű zivatarok is kialakulhatnak a labilissá
váló légkörben. A hőmérséklet szerdán és csütörtökön sokfelé meghaladja a 20
fokot, majd péntektől fokozatosan teret nyernek a hideg, sarki légtömegek.

Hétfő kora hajnalban országszerte néhány fokos fagy volt, sőt helyenként -5 fok alá csökkent a hőmérséklet a meteorológiai mérésben szabványnak számító két méteres magasságban. A talaj közvetlen közelében ennél is hidegebb volt a levegő.

Bizonyos érzékeny vetésekben kár keletkezett, és sajnos a korai gyümölcsfák virágaiban is kár keletkezett. A fagyban érintett a sárgabarack, a korai cseresznye- és egyes szilvafélék. Az alsóbb vesszőkön lévő virágokat érintette leginkább a fagy, de az erősen fagyos helyeken a virágzat nagy része károsult.

Péntek reggeltől szombat reggelig 28 centi friss hó hullott a Lomnici-csúcson, de még a tátrai sípályák magasságában is 15-20 cm hó hullott. Délelőtt átmenetileg 1400 méterig kisebb olvadás kezdődött, amelyet újabb hóesés szakított meg.

A szombat esti hidegfrontban ismét kiadós havazásra lehet számítani. Az újabb csapadék április első napján is folytatódik. Az erőteljes lehűlés hatására Poprádon is havazni fog, a síterepeken pedig vasárnap a hőmérséklet csúcsértéke -10, -7 fok között alakul.

Szombati képek a Magas-Tátrából (holidayinfo.sk):

A Föld Órája nevű, Ausztráliából indult mozgalmat a WWF
keltette életre 2007-ben azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a
klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére. Ennek keretében minden év
utolsó szombatján arra kérik a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, intézményeket,
hogy 1 órára kapcsolják ki a nem létfontosságú elektromos berendezéseiket,
ezzel is hozzájárulva bolygónk védelméhez.

Európa középső és keleti tájain nagy területen okoz kellemetlen,
szeles idő a Német Meteorológiai Szolgálat által Ellen névre keresztelt
alacsony nyomású képződmény. A ciklon középpontja a Baltikum térségében
örvénylik, hidegfrontja pedig Közép-Európa fölött húzódik. Hatására erősödött
meg a szél a Kárpát-medencében is, gyakran viharos erősséget érve el. Hazánkban
a legerősebb lökések a középső megyékben és az Észak-Dunántúlon fordulnak elő, helyenként
megközelítették a 80 km/órát.

Az Egyesült Államok területén idén márciusban példátlan
hőhullámot éltek át.  A
Sziklás-hegységtől nyugatra eső tájakon az elmúlt két hét során 7000-nél is
több melegrekord dőlt meg vagy állt be (napi maximumok, illetve hajnali
minimumok esetében egyaránt). Előfordult, hogy hajnalban magasabb értéket
mutatott a hőmérő, mint az adott településen addig mért legmagasabb napi
csúcsérték!  Helyenként több mint egy
évszázados rekordok dőltek meg több fokkal. A legszélsőségesebb esetre a

Oslo egyes részein hétfő délután 20 fokra melegedett a levegő, Norvégia délkeleti részén pedig 21 fokot mértek. Hétfőn hasonlóan meleg volt az idő. Az ilyenkor megszokott nappali maximum 7 fok körül alakul, tehát közel 15 fokkal volt melegebb az átlagosnál. A rendkívüli tavaszt egy tartós anticiklon okozta, amelynek hatására egyrészt derült volt az ég a térség felett, másrészt lassú áramlással délnyugat felől egyre melegebb légtömegek érkeztek.

A szokatlan időnek azonban vége, szerdától hűvösebb, nedvesebb légtömegek érkeznek Skandinávia déli vidékére.