Időhírek

A hivatalos mérések szerint pénteken a déli órákban már 104 cm volt a hóréteg vastagsága hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn, délután 4 órára pedig már elérte a 106 cm-t is. Mindez természetes hó, és a rendkívül csapadékos, ciklonokkal tarkított télnek köszönhető. Az azonban mindenképpen szokatlan, hogy éppen március utolsó napjaira lett ekkora a hóvastagság, a télies idő még a tavasz első hónapjában sem tágít a Kárpát-medence egy részéről.

Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg.

Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.

December óta szinte futószalagon érkeztek a Kárpát-medence fölé a nagy csapadékot adó mediterrán ciklonok, és a havazás és esőzés a tavasz kezdetével sem mérséklődött. Hazánkban országos viszonylatban 29-30 mm a márciusi átlagos csapadékmennyiség - ezzel szemben ennek többszöröse hullott a tavasz első hónapjában, az ICI Interaktív Meteorológia országos mérőhálózatának állomásai is ennél jóval többet mértek az elmúlt hónapban. Szinte az összes állomáson meghaladta a mért csapadék a sokéves átlagot, a Bakonyban és a Tiszántúl egy részén pedig a többszörösét regisztráltuk.

Keddre virradóan újabb mediterrán ciklon érte el térségünket,
amelynek melegfrontja mentén a Dunántúlon és a déli országrészben egyre
többfelé kezdődött csapadékhullás. A délelőtt első felében a Dunántúl nagy részén havas eső, illetve hó
hullott, de a hószállingózás és a havas eső átmenetileg a főváros térségét is elérte. Az időjárás továbbra is inkább a telet, mint a tavaszt idézi.Havas eső, hószállingózás még délután is előfordul a Dunántúlon, de már kevesebb helyen.

A március havi csapadékösszeg többfelé elérte az átlagos
mennyiség két-háromszorosát, helyenként pedig ennél is több hullott, és
egyelőre az április is meglehetősen csapadékosan indult.  A hétfői szünetet követően kedden ismét nagy
területen esett 10-30 mm csapadék - az áprilisi átlagos mennyiség 40-50 mm körül mozog.

Az április 2-ra vonatkozó napi csapadékösszegek az ICI Meteorológia mérőhálózatának adatai szerint

Hidegfrontok mögött gyakran képződnek gomolyfelhők,
amelyekből futó záporok (hózáporok) alakulhatnak ki. Ma ilyen felhőátvonulásos
idő alakult ki Kis-Ázsiában, és a légrétegződés nemcsak a záporok, hanem a
zivatarok kipattanásának is kedvezett. A hidegfront mögött magasra tornyosult
cumulonimbus zivatarfelhők „pamacsai" látványosan kirajzolódtak és elkülönültek
a műholdképen az Anatóliai-félsziget keleti felén húzódó hidegfront zárt
felhősávjától.

Reykjavíkban idén márciusban szokatlanul sokat, 163 órát
sütött a nap, ami az ilyenkor megszokottnak mintegy másfélszerese. Hasonlóan
sok napsütésnek legutóbb 1999-ben örülhettek az izlandi főváros lakói. (forrás: wetter.at)

Csapadékos, szélsőséges, március végén is télies időjárásban van részünk napok óta. És nem csak itt Magyarországon. Egész Európában télies időjárási viszonyok uralkodnak, sőt, Észak-Amerikában sem akar beköszönteni a tavasz, hóviharok tombolnak, sarkvidéki légtömegek érkeznek észak felől.

A napokban Európa délkeleti felét és a közel-keleti térséget
afrikai levegő érte el. Ennek hatására Görögország déli részén pénteken és
szombaton az évszakos átlagnál jó 10 fokkal volt melegebb, és szombaton, a Kréta
szigetén fekvő Iráklio városában idén először meghaladta a hőmérséklet a 30
fokot is (30,4 fokot mértek). Ez a meleg szokatlan ugyan, ám nem példátlan,
hiszen a sokéves adatok szerint a városban mértek már 34,5 fokot is április
folyamán. Törökországban, illetve a Közel-Keleten idén egyébként már többször