Időhírek

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor "megijed", és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát - azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.

A februári időjárás ott folytatja, ahol a januári abbahagyta: ismét egy markáns mediterrán ciklon határozza meg a következő 3-4 napban a Kárpát-medence időjárását. A viszonylag nagy kiterjedésű időjárási képződmény tőlünk délnyugatra, majd délre fog elhelyezkedni, így a "hátoldalán" több hullámban nagy nedvességtartalmú levegő érkezik térségünkbe – a hétvégéig csapadékos, csütörtök estétől pedig kimondottan kellemetlen, szeles időben lesz részünk.

A havazással érintett Baranya, Bács-Kiskun, Zala, Somogy, illetve északkeleten Borsod megyében a 10 cm-t is meghaladó friss havat erős, viharos szél hordta, sokfelé hófúvások nehezítették a közlekedést a térségben.

Az ország déli fele fölött kettősfront húzódott, amiből helyenként még szombaton, február 7-én is intenzíven havazott. 

Németh István László olvasónk videón örökítette meg a téli időjárást!

2015-ben már februárban megkezdődött a pollenszezon! A jelenlegi információnk alapján ráadásul sokfelé már tüneteket okozó mennyiség is található az országban. A mogyoró virágzása mellett már az égerfa, a tiszafa és a ciprusfa is szórja a pollenjeit. A gombaspóra koncentrációja országszerte alacsony.

A napok óta felettünk hózódó kettősfrontnak köszönhető az a ritka hőmérséklet-különbség, ami hazánk nyugati és keleti tájai között alakult ki délutánra. Míg a Dunántúlon az esős időben többfelé csak 5 fokot mutattak a hőmérők, addig Hajdúszoboszlón kihelyezett mérőállomásunkon már csaknem 18 fok volt! Közben arrafelé a nap is kisütött, igazi tavaszias hangulatot csempészve az ott élők szürke hétköznapjaiba.

Keleten csaknem 18 fok, nyugaton csak 5 fok

Március 1-jén, vasárnap vette kezdetét – meteorológiai értelemben – a tavasz, amelynek első hete azonban nem biztos, hogy meghozza a várva-várt felmelegedést, napsütést és virágzást. Sőt! A címben feltett kérdésre – a jelenlegi előrejelzés alapján –  az ország déli és keleti megyéire vonatkozóan most IGEN a válasz! Vagyis azokon a tájakon csütörtök estétől péntek hajnalig az eső többfelé havas esőbe, havazásba válthat át!

Március 15-e idén vasárnapra esik, a hétvége két napja közül pedig éppen vasárnap számíthatunk majd jobb időre. Szombaton még sok lesz felettünk a felhő, és szórványosan kisebb esőre is számítani kell, vasárnap azonban már csak néhol zavarhatja meg csapadék a szabadtéri programokat. A hőmérséklet tekintetében is a tavaszi értékek lesznek jellemzőek, szinte mindenhol 10 fok felett alakul a délutáni hőmérséklet.

"Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget" és "Sándor napján megszakad a tél" - áll a népi mondókákban. Mivel az idén az ország egy részén szinte "elmaradt" a tél, hótakaró pedig nem is alakult ki, így a tavasz pontos beköszöntét nem könnyű megállapítani. 

A tavaszi felmelegedés már napok óta beindult, a természet és a növények is elkezdtek fejlődni. A tavaszi pollenszezon is javában tart, a mogyoró, az éger, a kőris és a tiszafafélék virágpora található meg nagyobb mennyiségben a levegőben. 

Idén március 20-án, magyar idő szerint este 23 óra 46 perckor az északi féltekén megkezdődik a csillagászati tavasz, ez ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. A déli féltekén ez az időpont értelemszerűen a csillagászati ősz kezdetét jelöli. Ebben az időpontban a Nap pontosan 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezen a napon az egész Földön ugyanannyi ideig tart.

Magyarország területéről is megfigyelhető volt március 20-án, pénteken a várva várt 2015-ös napfogyatkozás. Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Nap és a Föld közé a keringése folytán bekerül a Hold, így eltakarja a Napot. A jelenség szerencsés esetben "teljesnek" mondható, ekkor a Napot teljes egészében kitakarja a Hold - a Földnek minden napfogyatkozáskor van olyan területe, ahonnan teljes napfogyatkozást élvezhetünk. Pénteken Európához legközelebb az Atlanti-óceánra esett az a sáv, ahol totális volt a fogyatkozás, lakott területet nem érintett.