Zajszennyezés

A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak.

A zaj szintjének számbeli értéke a decibel. Teljesen zajmentes környezettel azonban nemigen találkozunk, mert még egy csendes erdőben is körülbelül húszdecibeles a zajerősség.
Zajszennyezésről 65 decibeles szint felett beszélhetünk, az emberi fájdalomküszöb pedig 140 decibelnél kezdődik.
A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban közlekedés. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában.

A zaj káros hatásai nemcsak akkor érvényesülnek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodik hangos környezetben. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nőhet az infarktus veszélye is.

A zaj nemcsak az emberekre lehet rossz hatással. A nagyvárosi énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységét is gátolja, valamint az óceánokban élő emlősök egymás közti kommunikációját is nagymértékben befolyásolja a tengeri közlekedés és a radarok használata.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal 45-55 decibel között van, míg éjszaka a pihentető alvás feltétele a maximum 35-45 decibeles hangerősség.
Fontos tehát, hogy időnként zajmentes környezetben regenerálódjunk, töltődjünk fel a zajos nagyvárosi környezetben való tartózkodás után.

Hírek, érdekességek

Köddé válhatnak a Pireneusok gleccserei
A francia-spanyol határon húzódó Pireneusok gleccserei gyors ütemben olvadnak, és még a közeljövőben végleg eltűnhetnek.
Tuvalu példát mutatna a világnak
A kis csendes-óceáni szigetállam célul tűzte ki, hogy 2020-ra 100 %-ban megújuló energiaforrásokat fog használni.
Nem lesz kánikula a Balaton Sound első napján
Csütörtökön kezdődik Zamárdiban a Balaton Sound. A szerdán átvonuló hidegfront lehűtötte a levegőt így kánikulára biztos nem kell számítani. Délután egy-egy futó zápor, zivatar is előfordulhat a térségben.
Eltűnnek a Kilimandzsáró gleccserei
A klímaváltozás miatt a következő 25 évben eltűnhet a jég és a hó a Kilimandzsáró tetejéről – állítják a tudósok a National Academy of Sciences című folyóiratban.