Zajszennyezés

A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak.

A zaj szintjének számbeli értéke a decibel. Teljesen zajmentes környezettel azonban nemigen találkozunk, mert még egy csendes erdőben is körülbelül húszdecibeles a zajerősség.
Zajszennyezésről 65 decibeles szint felett beszélhetünk, az emberi fájdalomküszöb pedig 140 decibelnél kezdődik.
A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban közlekedés. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában.

A zaj káros hatásai nemcsak akkor érvényesülnek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodik hangos környezetben. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nőhet az infarktus veszélye is.

A zaj nemcsak az emberekre lehet rossz hatással. A nagyvárosi énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységét is gátolja, valamint az óceánokban élő emlősök egymás közti kommunikációját is nagymértékben befolyásolja a tengeri közlekedés és a radarok használata.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal 45-55 decibel között van, míg éjszaka a pihentető alvás feltétele a maximum 35-45 decibeles hangerősség.
Fontos tehát, hogy időnként zajmentes környezetben regenerálódjunk, töltődjünk fel a zajos nagyvárosi környezetben való tartózkodás után.

Hírek, érdekességek

70 éves csapadékrekord Shanghajban
Az elmúlt hetven év leghevesebb esőzése volt csütörtökön Shanghajban. A hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék teljesen megbénította a Távol-Kelet egyik legnagyobb gazdasági központját.
Melegedő tundra, erősödő globális felmelegedés
A klímaváltozás az állandóan fagyott körzeteket sem hagyja érintetlenül. A felmelegedés a permafroszt térségben is elkezdődött, korábban nem megszokott növények jelennek meg. A térség zöldebbé, és egyre nagyobb üvegházgáz kibocsátóvá válik.
Zsugorodó madarak
Az nem újdonság, hogy a klímaváltozás nemcsak minket, embereket érint, hanem a növény- és állatvilágot is. Miközben a kormányok nemzetközi egyezmények segítségével igyekszenek mérsékelni a klímaváltozás hatásait, úgy tűnik, egyes állatfajok már az új, melegebb éghajlathoz idomulnak.
Kínai emisszió-csökkentés 2050-től
Kína a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátóinak egyike. Eddig fejlődő ország státuszára hivatkozva elzárkózott az emisszió csökkentés elől. Most azonban úgy tűnik, hajlandó változtatni korábbi hozzáállásán.