Zajszennyezés

A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak.

A zaj szintjének számbeli értéke a decibel. Teljesen zajmentes környezettel azonban nemigen találkozunk, mert még egy csendes erdőben is körülbelül húszdecibeles a zajerősség.
Zajszennyezésről 65 decibeles szint felett beszélhetünk, az emberi fájdalomküszöb pedig 140 decibelnél kezdődik.
A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban közlekedés. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában.

A zaj káros hatásai nemcsak akkor érvényesülnek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodik hangos környezetben. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nőhet az infarktus veszélye is.

A zaj nemcsak az emberekre lehet rossz hatással. A nagyvárosi énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységét is gátolja, valamint az óceánokban élő emlősök egymás közti kommunikációját is nagymértékben befolyásolja a tengeri közlekedés és a radarok használata.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal 45-55 decibel között van, míg éjszaka a pihentető alvás feltétele a maximum 35-45 decibeles hangerősség.
Fontos tehát, hogy időnként zajmentes környezetben regenerálódjunk, töltődjünk fel a zajos nagyvárosi környezetben való tartózkodás után.

Hírek, érdekességek

Havazott a fővárosban
Kedd reggel Budapest egyes részein hópelyhek varázsolták téliessé a tájat.
Megjött Moszkvába az igazi zimankó
Mínusz tíz fok és a város környékén hófúvás jellemzi a moszkvai időjárást. A napokban jönnek derült éjszakák, akkor lesz igazán kemény hideg.
Új sziget született a Vörös-tengeren
December közepén vulkántevékenység kezdődött a Vörös-tengeren, ami egy új szigetet eredményezett.
Sok havat hozott északi hegyeinkbe az éjszakai melegfront
A szombat éjszaka átvonult melegfront csapadéka síkvidéken sokfelé átment havazásból esőbe. Az Északi-középhegység magasabb részein azonban jelentősen gyarapította a hóréteget.