Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?

Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.

A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.) és Orbán (május 25.) napjai. Ilyenkor az évszázados megfigyelések szerint lehűlés, akár talajmenti fagy is várható. A meteorológia tudománya sokat fejlődött az elmúlt 100 évben, egyre inkább kiszorította a népi időjárás-jóslatokat a természettudományos modellezésen alapuló prognózis. Néhány regula, köztük a fagyosszentek azonban még a mai napig is megbízhatóan jelzik előre az időjárás-változást.

Az előttünk álló napokban elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé beigazolódik a nép jóslás: a május 12-re, keddre virradó éjszaka, a derült, szélcsendes időben nagyon lecsökken a hőmérséklet, az Északi-középhegységben és északkeleten akár többfelé is lehet talajmenti fagy, de a fagyzugos, szélvédett völgyekben nem kizárt, hogy 2 méteren is fagypont alá csökken a hőmérséklet!

Május 14-étől, csütörtöktől pedig az ország nagy részén visszaesik a nappali felmelegedés is, 15-én, pénteken például északnyugaton várhatóan 15 fok sem lesz – ez 8-10 fokkal elmarad az ilyenkor megszokottól! Délen nem esik vissza ennyire a hőmérséklet. A hőérzetünket csütörtökön és pénteken az országszerte sokfelé várható, ismétlődő eső, zápor, zivatar is csökkenti majd.

A GFS modell Budapestre vonatkozó, ún. ensemble (együttes) modellfuttatásának eredményein is jól látszik, hogy a hétvégére az ilyenkor szokásos (piros vonal) alá csökken  a 850 hPa-os nyomási szint (kb. 1500 m magasságban lévő levegőréteg) hőmérséklete (felső görbék/kék kör), amely szoroz összefüggést mutat a felszíni hőmérséklet tendenciájával. A hét második felében pedig többször csapadék is várható a főváros térségében (alsó görbék). (Forrás: wetterzentrale.de)

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.