Trópusi vihar tart Auckland felé

A Csendes-óceán déli részén január 12-án jelent meg a Vania névre keresztelt trópusi vihar. A vihar Új-Zéland északi szigete felé tart, veszélyeztetve az ország gazdaságilag legvirágzóbb régióját Aucklandat is.

A Csendes-óceán déli részén január 12-én, szerdán alakult ki a Vania névre keresztelt trópusi vihar. A nyílt tengerfelszín felett mozgó képződmény folyamatosan erősödik, a csütörtök reggeli mérések szerint a viharban mért átlagos szélsebesség eléri a 111 kilométer/órát, míg a legerősebb széllökések már megközelítik a 140 a kilométer/órát.

Az előrejelzések szerint a vihar útját déli irányban folytatja tovább és ma eléri a Csendes-óceán harmadik legnagyobb szigetét Új Kaledóniát. Az Ausztrália és Új-Zéland között elhelyezkedő szigeten található a világ legnagyobb lagúnája. Az előrejelzések szerint a Vania még valamelyest erősödik, és várhatóan erős szél és heves esőzés kíséretében éri el a szigetet.

Ezután délkeleti irányban folytatja tovább útját és a jövő hét elején eléri Új-Zéland északi szigetét, ahol az ország gazdaságilag legvirágzóbb és egyben legnépesebb régiója Auckland is elhelyezkedik. A trópusi vihar az előrejelzések szerint, azonban komoly károkozás nélkül hagyja majd el a térséget.

A Csendes-óceán déli medencéjében egy másik trópusi vihar is megfigyelhető, a Vince névre keresztelt vihar Ausztrália északnyugati partjainak közelében helyezkedik el. A Vince várhatóan sehol sem éri el a szárazföldet, és a hét végén fokozatosan leépül.

Hírek, érdekességek

Öt víztölcsér korbácsolta egyszerre a Michigan-tavat
Nemrégiben igen látványos jelenség játszódott le a Michigan-tó környékén: öt víztölcsért sikerült egyidejűleg lefilmezni.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.