A nagytestű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért és húsukért. A bálnavadászat a múlt század végére szinte a kihalás szélére sodorta a bálnák számos faját. 1982-ben az IWC, Nemzetközi Bálnavadászati Tanács, elfogadott egy 1986 óta hatályos moratóriumot, amely megtiltotta minden bálnafajta kereskedelmi célú vadászatát. Az ezt követő években a bálnák számának emelkedése volt megfigyelhető, habár Norvégia, Japán és Izland továbbra is vadászta az állatokat.
A klímaváltozás miatt a bálnáknak újabb kihívásokkal kell szembenézniük, nehezebb lesz élelmet találniuk. Egyre növekszik a hajóbalesetek száma is, ami rendkívüli módon szennyezi a tengerek vizét, rontva ezzel a bálnák szaporodási esélyeit. A halászhálókba gabalyodó állatok sokszor megsebesülnek, és többségük el is pusztul, hangozott el a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács ülésén Marokkóban.
A fent említett hatások összessége mellett a bálnavadászok tevékenysége már elhalványul, állítja Monica Medina, az IWC amerikai munkatársa.
Veszélyes tengerek
Napjainkban nagyon sok bálna sebesül meg mert belegabalyodik a halászhálókba, vagy halászzsinórokba. Ezeknek az állatoknak a többsége néhány hónap múlva belehal sérüléseibe.
A bálnák alacsony frekvenciás énekük segítségével tájékozódnak a tengerekben. A kutatók szerint a zajszennyezés, amit a katonaság berendezései, az olaj és gázlelőhelyeket kutató cégek műszerei okoznak, zavarják a cetek kommunikációját. A szennyezés főleg a nagy kikötők környékén ölt aggasztó mértéket. A zajszennyezés következtében a nőstények nem hallják az éneklő hímeket, és ennek következtében elveszítik szaporodási lehetőségeiket.
Füldünk legnagyobb élőlényeit, a bálnákat az emberi tevékenység egyre nagyobb kihívások elé állítja. A fajok fennmaradásának érdekében fontos lenne az állatok védelmére jobban odafigyelni.
