Türkizben pompázó vizek

A partok mentén időnként türkizre változik a tengerek színe. A jelenség különösen tavasszal látványos, hátterében mikroszkopikus lények állnak.

A tengeri tápláléklánc alapját képező, egysejtű fitoplanktonok a világóceán minden részében megtalálhatók, még a jeges sarki területeken is. Ezek az algák a part menti területeken időnként tömegesen elszaporodnak a folyók által odaszállított nagy mennyiségű, elsősorban a műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú tápanyagok hatására. Az egy-két hétig virágzó algatömeg pedig csodás türkiz színűre festi a tengerek felszínét. A jelenség különösen a tavaszi évszakban látványos.

Virágzó algák Új-Zéland partjainál 2010 októberében.

Algavirgázás a Fekete-tengeren 2006 májusában.

Algavirágzás a Biscayai-öbölben 2004 májusában.

Noha elsődleges táplálékforrások és lenyűgöző látvány nyújthatnak, a fitoplanktonok halálosak is lehetnek. Bizonyos fajok, így a vörös alga virágzása során biotoxikus anyagokat állít elő, ami megmérgezi a tengerparti levegőt, elpusztítja a tengeri élőlényeket, de még az emberre is veszélyt jelentenek. A víz rozsdabarna elszíneződése miatt vörös dagályként emlegetett jelenség elsősorban Florida partjainál okoz visszatérő problémát. A világűrből nézve azonban ez is türkiz színű elváltozásként jelenik meg.

Más fajok az oxigénszegény tengeri holt övezetek kialakulásáért felelnek. A planktonok elvirágzás után ugyanis a tenger fenekére süllyednek, a baktériumok pedig oxigén felhasználásával bontják le őket. Minél több planktont kell „eltakarítani", annál kevesebb oldott oxigén marad a vízben, és egy kritikus szint alatt a tengeri élővilág megfullad: holt övezetek jönnek létre.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.