Szondák figyelik a földi vízkészleteket

Az Európai Űrhivatal (ESA) tájékoztatása szerint tegnap éjszaka két műholdat lőttek fel a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt hatásainak megbecslésére.

A Talajnedvesség és Óceáni Sótartalom (SMOS), valamint a Proba-2 névre keresztelt szondákat egy észak orosz állomásról állították napszinkron pályára - vagyis a pálya síkja és a Nap iránya által bezárt szög állandó, ezért mindig ugyanabban az időben halad el egy adott terület felett . A második szonda, a Proba-2 alapvető feladata új fejlesztésű technológiák tesztelése lesz, de egyúttal a Nap megfigyeléséhez és az űridőjáráshoz kötődő kísérleteket is végrehajt majd. Elődjét, a hasonló célokat szolgáló Probe-1-et még 2001-ben lőtték fel, és további két szondán dolgoznak a mérnökök.

Az SMOS szonda feladata a talajnedvességre és az óceánok sótartalmára vonatkozóan mérések végzése, és fellövésével immár rendelkezésre áll az első, ilyen feladatokat ellátó űrbázisú megfigyelő állomás. Ezáltal az SMOS fontos és mindeddig hiányzó adatokat fog szolgáltatni bolygónk vízkörzésével kapcsolatosan.

A szonda egyúttal segíti majd a meteorológusok munkáját is az extrém időjárási események előrejelzésében, illetve hozzájárul az ultrarövid távú (néhány órás) előrejelzések megbízhatóságának növeléséhez.

Yann Kerr, a projektet vezető kutató szerint a klímaváltozás folyamatához nem férhet kétség, azonban a csapadékmennyiségre és eloszlásra, a párolgásra, a lefolyásra, valamint az aszály- és áradásveszély alakulására kifejtett hatásai még homályosak. Elmondása szerint a rendelkezésre álló víz mennyisége jobban befolyásolja ezeket a paramétereket, mint a hőmérséklet.

Az SMOS-nek két szorosan összefüggő küldetést kell tejesítenie. Egyrészt háromnaponta bolygószerte megméri a talaj nedvességtartalmát 1-2 méteres mélységben. Az eredmények felhasználásával a remények szerint javulni fog a rövid- és középtávú előrejelzés beválása.

Az SMOS emellett nyomon követi a növények fejlődését és fotoszintézisét. Ez a földi szén ciklus, a kibocsátott és elnyelt CO2 mennyiségének megbecsléséhez szükséges. A másik fő feladat pedig a tengerfelszíni vizek sótartalmában bekövetkező változások megfigyelése, ami az óceáni cirkulációról ad majd bővebb információkat. Az óceáni cirkuláció fontos éghajlat-alakító tényező, hiszen ez végzi a hőtranszport nagy részét az egyenlítői területek felől a pólusokhoz.

Egyes korábbi tanulmányok felvetették, hogy a felmelegedés megbonthatja ezt a cirkulációt, ami drasztikusan megváltoztathatja a regionális éghajlati viszonyokat.

Az SMOS a tervek szerint három évig marad az űrben, illetve, ha minden jól megy, még további két évvel meghosszabbíthatják küldetését.

Hírek, érdekességek

Káoszt okozott a Meari Koreában
A Meari tájfun a hétvégén elérte a Koreai-félszigetet, ahol áradásokat és fennakadásokat okozott, több emberáldozatot is követelt.
Az észak-francia partokon már több tucat vaddisznó pusztult el rejtélyes körülmények között. Toxikus algákra gyanakszanak a hatóságok.
Árvizek Nyugat-Afrikában
Az idei évben a nyugat-afrikai országokat hatalmas árvizek sújtják. Hat államban mintegy 350 ezer embert érint a pusztítás. Az ENSZ jelentések szerint Burkina Faso van a legrosszabb helyzetben.
Az Indiai-óceán déli szegletében egy kis vulkáni sziget örvények sorát keltette a fölötte elterülő felhőzetben.