Szerdán sokfelé volt felhőszakadás, áradnak a folyók

Szerdán az ország jelentős részén fordultak elő heves zivatarok. A kedd este óta tartó esőzések után helyenként a folyók áradásnak indultak.

Este fokozatosan lecsengett a zivatartevékenység, egyre kevesebb helyen fordultak elő záporok.

A Balaton térségét délután már az ötödik hullámban érték el a zivatarok kedd este óta. Helyenként abban a térségben már 50 mm csapadék hullott. Ezek a zivatarok keleti irányba sodródtak a Duna vonala közelébe, intenzitásuk fokozatosan gyengült. Gyengébb gócok a fővárostól délre is kialakultak 18 óra körül.

Újabb csapadéksávok a Balaton felett (idojaras.hu videó)

15 óra felé az említett zivatarok még éppen csak beléptek az ország területére a délnyugati országhatárnál.

Így érte el Letenyét az újabb vihar. (idojaras.hu videó)


Délutáni zivatarfelhő Szentgotthárd közelében (idojaras.hu kamera)

Késő délelőtt az északkeleti régióban már 30 foknál is melgebb volt, az ICI Interaktív Meteorológia mátészalkai műszere 32 fokot mért, amikor oda is megérkeztek a zivatarok. A meleg, páradús levegőben az érkező front heves feláramlásokat generált, szupercellák is kialakulhatnak.


Mátészalkát dél körül érték el a viharok (idojaras.hu kamera)

A Felvidék folyói már kedd este áradásnak indultak. A Garam egyes részein a másodfokú riasztási szintet is eléri a vízszint. Csütörtök estig a Tisza északi mellékfolyóin is jelentős áradás várható. Magyarországon belül főként a Dunántúlon és az Északi-középhegységben növekednek a patakok, kisebb folyók. Kedd estétől szerda tíz óráig a Bakony középső részén 40-50 mm csapadékot mértek, Pest megye egyes részein pedig 35-40 mm eső hullott. A Duna és Tisza felső szakaszán elindult kisebb árhullám várhatóan a hétvégén érkezik a magyarországi szakaszra, mértéke még bizonytalan.

Szerda reggel újabb zivatarlánc alakult ki a Dunántúlon, amely keleti irányba halad, és mérete észak-déli irányban az ország szélességét is meghaladja.

Reggel kilenc körül vonult át Budaörs felett a zivatarlánc (idojaras.hu videó)

Egyes helyeken fél óra alatt újabb 30-40 mm csapadék hullott, a tegnapival együtt néhol az egész július havi átlagot is eléri már. A ciklon húzódik az országra, amelynek meleg oldalán alakulnak ki a zivatarok. A ciklon hidegfrontja a középső országrészben délután halad át.

A zivatarlánc reggel fél nyolc körül érte el felhőszakadással Balatonkenesét (idojaras.hu videó)

Cikkünk a következő oldalon folytatódik. tovább...

Kedd:

Késő este főként a Dunántúlon és a középső országrészben voltak kisebb-nagyobb zivatargócok. Pest megyek északi részén és Nógrád megyében többfelé volt felhőszakadás. Igen intenzív volt a villámtevékenység: egy térségi észlelő percenként több mint 100 dörgést figyelt meg. A szlovák határt átlépve tovább erősödtek a viharok. Az Ipoly teljes vízgyűjtőjén igen nagy mennyiségű csapadék hullott.

A zivatarok 7 óra után átvonultak az egész Dél-Dunántúlon és a Balaton térségén. Északkelet felé tartva elérték a fővárost és a Dunakanyart is.

Vihar a Dunántúlon Tapolca felől nézve (idojaras.hu videó)

A Balaton felett áthaladó csapadéksávok Földvárról nézve (idojaras.hu videó)

Rendkívül labilissá vált a légkör kedd délutánra a nyugat felől érkező hidegfront előtt. A gyorsan tornyosuló gomolyfelhőkből késő délután először Baranyában alakultak ki heves záporok, zivatarok. Pécs környékén szupercella is létrejött benne felhőszakadással, jégesővel. A szupercella néhányszor tíz kilométer átmérőjű zivatarfelhő, amelyben függőleges tengelyű örvénylés figyelhető meg. A tornádók nagy része szupercellában keletkezik.


Megérkezett a vihar Pécsre 18 órakor (idojaras.hu kamera)

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!