Porvihar a Vörös-tenger felett

Porvihart figyeltek meg a Vörös-tenger felett. Műholdképen örökítették meg a jelenséget.

A porviharok megfigyelése rendkívül hosszú időszakra nyúlik vissza, Kínából már Kr. e. 1150-től vannak feljegyzések pusztító erejű porviharokról.

A földi szélrendszerek évente 1-2 tonna port emelnek fel és szállítanak el hatalmas távolságokra.

Június 30-án a Vörös-tenger felett figyeltek meg porvihart. A porszemeket Egyiptom és Szudán partjaitól a Vörös-tenger felett Szaúd-Arábia felé fújta a szél, de a tenger felett fújó oldal irányú szél megakadályozta, hogy a porvihar elérje az Arab-félsziget partjait.

Az ilyen porviharok viszonylag gyakoriak a térségben, a száraz éghajlat az egyik fő forrása az ilyen porviharoknak. A műholdas megfigyelések segítségével kutatók már azonosították azokat a területeket, ahol a legtöbb porvihar kialakul. Földünk legporosabb területei között van a Szahara és Kelet-Ázsia belső területei.

Hírek, érdekességek

Télies napok következnek
A hét elején pár napig egy újabb mediterrán ciklon "vendégeskedik" a Kárpát-medencében, és okoz nagy területen havazást. A hőmérsékletek is a telet idézik a legtöbb helyen.
Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.