Az allergia immunrendszerünk kóros túlműködése, mely során a szervezetünk az egészségre ártalmatlan anyagokra úgy reagál, mintha az adott anyag káros hatású lenne.
Az allergia kialakulásában a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszanak a környezeti hatások is. Aki szennyezett nagyvárosokban él, nagyobb valószínűséggel lesz allergiás, mint a vidéken élők, mivel a légköri szennyezőanyagok megváltoztatják az immunrendszer működését.
Az allergénekkel szembeni ellenálló képesség életünk bármely szakaszában lecsökkenhet, és kialakulhat az allergia. Az ember kezdetben csak egyféle allergénre lesz érzékeny, idővel azonban akár több anyag is kiválthat allergiát.
A pollenallergiát a levegőben lebegő virágporszemcsék okozzák. Ezek belélegzését nem lehet elkerülni, csak a szervezetünket érő terhelést tudjuk csökkenteni.
Már akár februártól elkezdődhetnek az allergiások tünetei a barkás fák, bokrok virágzásával. Elsők ezek közül a mogyoró, éger, nyír, szilfélék, majd ezeket követi a nyár, fűz, bükk, tölgy. A kora nyári - májusi-júniusi - tünetekért leggyakrabban a fűfélék - perje, pázsit - és a különféle gabona pollenek a felelősek. A késő nyári allergiát - júliustól akár októberig - a gyomnövények okozzák. Virágzási sorrendben a lándzsás útifű, fekete üröm és a parlagfű a legelterjedtebb Magyarországon.
Bizonyos allergének szerkezetileg hasonlóak lehetnek egymáshoz, így hatásuk egyforma, keresztallergéneknek nevezzük őket. Ilyen például a parlagfű és az üröm, vagy a pázsitfű és a kukorica. De nemcsak pollenek között találhatunk keresztallergéneket. A parlagfűre allergiások tünetei jelentkezhetnek például görögdinnye, gesztenye vagy uborka fogyasztásakor. A gyümölcsök allergizáló hatását sütéssel, párolással csökkenthetjük.
A pollenallergiások kerüljék az úgynevezett hisztamin tartalmú ételek fogyasztását, mivel ezek erősíthetik panaszaikat. Ilyen ételek például a citrusfélék, mogyoró, csokoládé, érett sajtok, érlelt húskészítmények és az alkoholos italok.
